Nyílt levél annak a nőnek, aki elfogadta Kiss Lászlótól a virágot

Nemzetközi és hazai felmérésekből kiderül, hogy gyerekek és nők ellen főleg közeli hozzátartozók, illetve ismerősök követnek el bűncselekményeket, olyanok, akikben az áldozatok megbíznak. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége egy legutóbbi felmérésben kimutatta, hogy a 15 éves kor alatti fizikai bántalmazások 54 százalékát az apa, 46 százalékát az anya vagy más rokon követi el.

A szexuális bántalmazások elkövetője pedig leggyakrabban egy ismeretlen férfi (51%) vagy közeli barát (25%), de magas a tanárok, orvosok és papok aránya is (17%).

Súlyos társadalmi probléma ez, amiről igenis kell beszélni. Az alábbi nyílt levélben egy olvasónk reflektál az elmúlt hónapokban nagy port kavart Kiss László-ügyre, írását egészen pontosan az áldozatnak, Takáts Zsuzsannának címezte.

Az egyszerűség kedvéért tegezni foglak. Ebben a történetben engem most nem Kiss László és amit tett érdekel. Hanem Te.

Miért, miért fogadtad el a virágot? Jó, hogy megbocsájtottál. Nem Kiss László, hanem önmagad miatt. Csak így lehettél szabad nem az emléktől, hanem a fájdalomtól, ami váratlanul tör rád, és rosszabb, mint amikor megtörtént.

Szóval miért fogadtad el? Hogy tudtál ebbe a gyomorforgató találkozásba belemenni?

Ezzel szembeköpted nemcsak önmagad, hanem minden nőt, aki hasonlón ment keresztül.

Én megbocsájtom Neked.
De nem fogadok el Tőled virágot.