Nincs egyenlőség anya és apa közt, se munka, se család téren

Magyarországon abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy mi, nők, a szülés után akár 3 évig is otthon maradhatunk gyermekünkkel. Ezt a bizonyos óvodás korig tartó szoros anya-gyerek kapcsolatot támogatja a magyarok 70%-a is. Tízből ketten azonban azon az állásponton vannak, hogy akár már a gyermek féléves korától – a bölcsőde legalsó korhatárától - is visszatérhet a munka világába az anyuka.

Már említettük, hogy a családok majd felében az apa keresi a többet, az azért mindenképp biztató, hogy tízből kilencen úgy tartják, mindkét szülőnek közösen kell kezelnie a kasszát, és a többet keresőnek sincs nagyobb szava a családban. Az már más kérdés, hogy ez a valóságban is így néz-e ki. Az anyáknak és apáknak nemcsak a fizetése eltérő, a családi feladatokhoz is másként állnak.

Abban javarészt mindenki hasonlóan gondolkodik – a megkérdezettek 90%-a véli úgy -, hogy a két szülőnek a gyerekek oviba, iskolába való fuvarozásából és a leckeírás-kikérdezésből is egyenlő arányban kell kivennie a részét. Az első számú nevelő azonban továbbra is az anya, az ő feladata a gyermek szocializációja, valamint az idővel és a pénzzel való gazdálkodás megtanítása.

A felmérésben résztvevők szerint az édesanyák fontossági listáján az első helyen szinte minden esetben a család áll, ezt követi a háztartás, és csak azután jön a feltöltődés. Tízből mindössze ketten gondolják úgy, hogy a karrier is állhat az élen.

Ezek után jogosan tehetjük fel a kérdést; nem nehezedik túl nagy nyomás és elvárás a mai modernkori anyákra? A válasz egyértelmű; de igen! Ám, ez a fajta szoros kapcsolat, tartópillér szerep - mely egyrészről társadalmilag elvárt, másrészről az anyák igénye is – később egy erős és bizalmi kötelék alapját képezi a gyermekkel. A válaszadók fele napi kapcsolatban van édesanyjával, 15 százalékuk 2-3 naponta, és tízből egy azok aránya is, akik minimum heti egyszer igyekeznek sort keríteni legalább egy telefonhívásra. Ez pedig a mai rohanó, érdek- és teljesítményorientált világban bizony igen biztató. A felnőtt gyermekek több mint fele az anyjához fordul, ha segítségre, tanácsra van szüksége, az apák esetén ez az arány csupán 3%.