Ez a hagyományos farmház sem úszta meg száraz bőrrel a 70-es éveket. A retro – mely időről időre újra térhódításba kezd - szépen beépült a konyhába, mely az évtizedek múlásával szinte semmit se változott. Ez az állandóság pedig szépen lassan elavulttá tette. Megmutatjuk, miként újult meg.
Előtte – Nulla funkcionalitás, régimódi színek és minták
A felújítási munkák megkezdése előtt, ebben az otthonban a konyha, mondhatni túlságosan is retro volt. A tulajdonosok azonban egy modern, és praktikus teret szerettek volna. Az 1970-es években még igazi luxusnak számító konyha, mára a mintás csempékkel, a festett konyhabútorral és a döbbenetes padlóval inkább egyfajta történelmi tanulmány, mintsem esztétikus és praktikus tér.
Utána – Kényelmes, nyitott és modern
A konyha sötét, vörös téglafalát teljesen elrejtették, a régi padlóburkolatot lecserélték. A sokkal jobban kihasználható elemeknek és az elrendezésnek köszönhetően, itt már valóban élvezet lesz főzni. A retro színeket és mintákat, felváltotta a domináns fehér, mely megkétszerezi az ablakokból beáradó fényt, így növelve a tér méretét és átláthatóságát.
A régi „fél” falat, amely elzárta a konyhahelyiséget az ebédlőtől, elbontották és egy nagy márvány félszigetre cserélték. Itt kialakításra került egy diszkrét reggeliző pultrész is. A beépített, nagy helyigényű faliszekrényeket, úgynevezett lebegő polcokkal váltották ki. Az összes konyhai gépet lecserélték, modern, de nem túl hivalkodó darabokra.
A tervezők olyan anyagokat használtak, amelyek egy életen át tartanak. Nem a szeszélyes divatra, inkább a klasszikus vonalakra törekedtek, mint például a rozsdamentes mosogató és a mindig bájos fehér csempe.
A retro konyha tehát teljesen átalakult. Remekül szemlélteti, hogy nem kell feltétlen a legújabb trendek után menni, néha a kevesebb több.