Karácsony közeledtével az elvált, vagy épp válófélben lévő szülők között még élesebbé válnak a játszmák. Ezek túlmutatnak a „Kinél legyen a gyerek szenteste?", vagy az „Együtt, vagy külön ünnepeljenek-e?" kérdéseken. Sajnos sok esetben az egyik szülő komoly pszichológiai manipulációnak teszi ki a gyermeket, mely nem csak az ünnepi hangulatnak tudható be.
A szülői elidegenedés fogalmát (Parental alienation syndrome, rövidítve: PAS) 1980-ban vezették be egy pszichiáter, Richard A. Gardner javaslatára. Ő számos válófélben lévő szülővel folytatott klinikai vizsgálatot, melyben elsőként fogalmazta meg a szülői elidegenedést mint tömegesen létező jelenséget.
Az egyik szülőtől, rokontól való elidegenedésnek két típusát különböztetik meg:
1. Valós elidegenedés - Ez természetes módon is bekövetkezhet. Ebben az esetben maga a szülő szolgáltat rá okot: elhanyagoló, bántalmazó, ártalmas viselkedésű. A gyermek ekkor vagy túlzott ragaszkodást mutat irányába, tele bizonyítási vággyal, vagy elidegenedik tőle.
Nem szabad elmennünk amellett, hogy a PAS hagyományos családmodellekben is előfordul. Az anyát vagy épp az apát semmibe veszi a gyermek, nem kér tőle se tanácsot, sem engedélyt, fegyelmezési próbálkozásait elengedi a füle mellett.
2. Kóros elidegenítés – Lényegében a káros, egészségtelen családi viszonyok következménye. A gondozó szülő direkt vagy indirekt rombolja le a gyermek és a másik szülő, családtag közti kapcsolatot. Sok esetben a szülő mellett a közvetlen környezet is részt vesz ebben a folyamatban.
Lényegében arról szól, hogy az egyik szülő a másik ellen hangolja a gyermeket. Ez egy állandó folyamat, melynek következménye a másik szülővel szembeni indokolatlan tiszteletlenség, ellenkezés és a teljes elutasítás. A legtöbb esetben azért kezdik meg ezt a fajta manipulációt, hogy a másik felet végleg kizárják a gyermek életéből.
A PAS nagyszülő vagy más rokon irányába is mutathat. Az érintett szülőn túl, a legnagyobb károkat ez a szindróma a gyermekben okozza. Hosszú távon a magatartásbeli és kötődési problémákon túl, akár személyiségtorzulás is felléphet.
Tipikus élethelyzet, amikor apa kezdeményezi a válást, a gyermek az édesanyánál kerül elhelyezésre, és a férfi ellen elindul a hadjárat. Ebben nemcsak az anya, de annak családja is részt vesz. Ez lehet tudatos, amikor mindent úgy forgat ki a szülő, hogy a másikat rossz színben tűntesse fel, mivel megfogalmazódott célja a gyermek szeretetének egyedüli birtoklása, a másik kizárása.
A tudat alatti elidegenítés általában önbizalom-, a saját szülői alkalmasságba vetett hit hiányából, vagy valamilyen gyermekkori traumából ered – elhagyták, elhanyagolták, netán bántalmazták. A válás előhozza belőle ezeket az érzéseket, és mindent a másik félre vetít ki. Az ilyen szülő gyakran borderline vagy nárcisztikus személyiségzavarral küzd, de az se ritka, ha üldözési mániában szenved. Ő az, aki kihasználva gyermeke bizalmát és feltétel nélküli szeretetét, ráerőlteti a saját félelmeiből, fel nem dolgozott traumáiból eredő akaratát.
Miként működik a gyakorlatban a szülői elidegenítés?
A manipulatív szülő nagyon finom módon éri el, hogy a gyermek kötődése és érzelmi kapcsolata lépésről lépésre mérséklődjön, a folyamat végén pedig teljesen megszakadjon a másik irányába. Gyakran bevonja a gyereket a felnőtt konfliktusba, melyben eljátssza az áldozat szerepét, vagy épp olyan helyzetet generál, melyben a másik szülő csak negatív szereplőként tud részt venni.
Hazugságokat talál ki, túloz, zsarol, fenyeget, lelkiismeret-furdalást kelt, magára ölti a mártír jelmezét. Egy idő után, már a gyermek is ehhez mérten kezd el gondolkodni. A gondozó szülő ítélkezési jogot ad a kezébe a másik felett, melytől egyfajta nagyképűség, hatalom szállja meg. Szörnyű ezt megélnie a gyermeknek és a különélő, perifériára szorított szülőnek egyaránt.
Mi lehet a megoldás?
Az első lépés, hogy megóvjuk a gyermeket az ártalmas szülői magatartással szemben. Csak ezután következhet a szakképzett pszichológussal való foglalkozásokon való részvétel. Ezeken mindkét szülőnek részt kell venni, a segítés metódusa változó, minden esetben család és élethelyzetre szabott.
Nyíltabban kell kezelni ezt a jelenséget, mely hazánkban jelenleg még mindig láthatatlan, gyakran megfoghatatlan problémaként nehezedik, leginkább az elvált gyermekek életére.
A szülői elidegenítést sokszor a férfihez kötik tévesen, holott nemtől független, minthogy Az Apák az Igazságért Egyesület tagjai között is számos anya található. Pontos hazai adatok nem születtek még a témában, de a gyámügyi eljárások kb. 90%-nál fellelhető a szülői elidegenítés - mondta Szaniszló Csaba, Az Apák az Igazságért Egyesület elnöke azon a konferencián, melynek célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a jelenségre, felismerhetővé tegyék a szülői elidegenítés jeleit a gyermekvédelmi jelzőrendszerben.