Míg napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt a gyermekkori elhízás, sok szülő szinte bármit megadna, hogy gyermeke nagyobb lelkesedéssel várja az étkezéseket. Hogyan hat az anyákra és a gyermekekre, amikor a közös étkezés harctérré válik? Milyen praktikákkal javíthatunk az evéshez kapcsolódó konfliktusainkon? Összeállításunkból mindezekre választ kaphattok.

Ételed az életed

Amikor egy kisbaba a világra jön, rögtön az anya mellére teszik, és a baba szopizni próbál. Az édesanya és a gyermek között tehát az evéshez kapcsolódik az első, igazán meghitt pillanat. A szülést követően, a kórházban aztán irigykedve lessük azt az anyukát, akinek már megindult a teje, és izgulunk, hogy nekünk vajon lesz-e, ha igen, mikor, mennyi, milyen. Egy anyában többnyire mindig jelen van a folyamatos aggódás, amikor gyermeke étkezése kerül terítékre. A szülő büszkén újságolja, amikor csemetéje méretes adagokat fogyaszt egy-egy etetésnél. Amikor viszont csak kínlódik a baba, és nem akar vagy nem tud enni, borzasztó szorongás keríti hatalmába az édesanyákat. Mert ugye genetikailag bennünk van, hogy óvjuk, erősítsük, támogassuk utódainkat. Az a gyermek viszont, aki nem eszik, gyenge lesz, beteg, akár éhen is halhat – mondja a belső hangunk.

Amikor csak kínlódik a baba, és nem akar, vagy nem tud enni, borzasztó szorongás keríti hatalmába az édesanyákatForrás: Shutterstock

Az anyákban ez a „nem evéssel” együtt járó frusztráció később is megmarad, amikor már felnőtt fiaikat, lányaikat igyekeznek degeszre tömni egy-egy családi ebéd során. Az anyák gondoskodásukat – többek között – az étellel, az etetéssel fejezik ki. Ezért aztán teljesen érthető, hogy őrlődnek, amikor csemetéjük nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű ételt akar fogyasztani.

A kislány, aki nem akar enni

Hasonló nehézségekkel küzd az az anyuka is, akinek ötéves gyermeke erősen megválogatja, mit és mennyit eszik. A szülők változatosan táplálkoznak, a kislány mégis keveset eszik és csak néhány fogás kerülhet a tányérjára. Elsősorban az édes ízeket preferálja, a mézes kenyér és a szilvás gombóc a kedvence. A húst, a főtt zöldségeket, a leveseket nem igazán szereti, csak a húslevest. A húsos fogások közül többnyire a bolognai, a hamburger és a virsli jöhet számításba, esetleg a májkrémes kenyér. Az anyuka úgy látja, a kislány a darált húst jobban megeszi, mint a szelet vagy kockázott húst. Valószínűleg azért, mert nem szereti, ha a foga közé szorul a hús. A nagyszülőknél vagy az óvodában jobban eszik, bár hozzátartozik az igazsághoz, hogy a családban a szülőkön kívül szinte mindenki édességgel kényezteti.
Az édesanya eleinte sokat aggódott amiatt, hogy gyermeke keveset eszik, viszont ahogy telik az idő, próbálja tudatosan elengedni ezt a problémát. Egyrészt tisztában van vele, hogy ezek a „meccsek” neki szólnak, hiszen a gyerekek profi manipulátorok. Másrészt a kislány energikus, életvidám és lehet, hogy valóban kis adagokra van szüksége.

Forrás: Shutterstock
10 alapelv gyerekeknek, amelyek elvezetnek az egészséges életmódhoz


Mi felnőttek tudjuk, hogy miért fontos és miként lehet egészségesen táplálkozni, valamint miért elengedhetetlen szervezetünk optimális működéséhez a rendszeres testmozgás. Egy gyermek számára azonban ez sokkal nehezebben értelmezhető, hiszen az egészség fogalma túl tág, főként a kisebbeknek. Ebben segít ez a 10 szabály.

Van segítség!  

Mit tehetünk, hogy gyermekünk egészségesen és változatosan táplálkozzon? A kislány anyukájának és sok más, érintett szülőnek is próbálunk most néhány ötlettel segíteni.

  • A változatosság gyönyörködtet

Amikor új ízekkel ismerkedik a gyerek, igyekezzünk többféle textúrában elé rakni az ételt! Legyen kézzel megfogható, pürésített és szilárdabb változat egyaránt! Lehet, hogy nem is az ízzel, hanem csak az állagával van baja a gyerkőcnek.

  • Legyünk kitartóak!

Érdemes több héten keresztül, 12–15 különböző időpontban megkínálni ugyanazzal az étellel a gyermeket, mert ennyi idő szükséges ahhoz, hogy hozzászokjon egy új ízhez. Amikor a gyerkőc ugyanis azt mondja egy ételre, „nem ízlik”, az azt jelenti, hogy az adott pillanatban éppen nem nyerte el a tetszését.

Érdemes több héten keresztül, 12–15 különböző időpontban megkínálni ugyanazzal az étellel a gyermeketForrás: Shutterstock
  • Ne hagyjuk nassolni a gyereket!

Ha egy gyerek a főétkezések között teletömi magát édes vagy sós falatokkal, nem lesz éhes, amikor az asztalhoz kellene ülni. Egyrészt csökkentsük a nassolások mértékét, másrészt kínáljuk egészséges alternatívákkal, zöldséggel, gyümölccsel, bizonyos életkor felett pedig magvakkal is gyermekeinket! Ha nincs otthon egészségtelen harapnivaló, talán nagyobb valószínűséggel fanyalodik rá a tápláló falatokra.

  • Ne görcsöljünk rá!

Tudom, ez a legborzasztóbb tanács, amit adhatunk, amikor valaki egy problémával küzd, mégis érdemes nagy levegőt vennünk, és egy kicsit távolabbról rátekintenünk egy zavaró jelenségre. Elképzelhető, hogy a gyerek szívesebben megenné, amit a tányérjára rakunk, ha kevesebb figyelem, frusztráció, fenyegetés, könyörgés, alkudozás kísérné az étkezéseket. Négyéves kor körül a gyerekek megtanulják, hogyan válhat az evés hatalmi harccá. Amikor a gyerek látja, hogy az evéssel „zsarolhatja”, irányíthatja a szülőt, örömmel tölti el, hogy ő irányít. Ha ez valóban így van, igyekezzünk szokásainkon változtatni, hiszen nekünk, szülőknek kell megszabnunk a határokat.