A The Himalayan Database úgy döntött, mostantól nem kell interjút adniuk csúcsmászásaik után a hivatásos hegymászóknak. A szervezet ezentúl nem tartja számon a normál útvonalakon mászó expedíciók eredményeit. Úgy döntöttek, ezentúl az új és érdekes útvonalakra, valamint a Himalájában alpesi stílusban megmászott és technikailag kihívást jelentő hegyekre helyezik a fókuszt.
"Manapság már annyi egyéni hegymászó van, hogy nem lehetséges egy héttagú csapatnak nyomon követni őket úgy, ahogyan Elizabeth Hawley idejében. Abban az időben felhívtuk a túraügynököket, hogy megtudjuk, ki mikor érkezik, hol száll meg. Aztán felhívtuk a szállodát, amint úgy gondoltuk, a hegymászók megérkeztek a repülőtérről, majd másnapra megbeszéltük a találkozót. A hegymászókkal az expedíciójuk előtt és után is beszéltünk" – idézi Billi Bierlinget, a nonprofit szervezet vezérigazgatóját az ExplorersWeb nyomán a Blikk.
Bierling Kilian Jornet példáját hozta fel, aki alpesi stílusban mászta meg a Mount Everestet, tehát nem épített táborokat, mindent magával vitt, és serpák segítségét sem vette igénybe. A sportoló arról is beszélt, mit gondol arról, hogy valaki oxigénpalack nélkül mássza meg az Everestet:
"Számomra a Mount Everest megmászása oxigénpalack nélkül még mindig elképesztő teljesítmény, amire csak a legjobbak képesek" - nyilatkozta.
MInt ismeretes, Suhajda Szilárd - akinek tragédiájáról itt olvashatsz bővebben - normál úton, oxigénpalack és serpák segítsége nélkül szeretett volna felérni a Mount Everest csúcsára, ám eltűnt: a holtteste sem került elő.