Ennyi napi képernyőidő fér bele a gyerekeknek – Íme az ajánlás életkoronként


Ma már szinte nincs olyan gyerek, akinek ne lenne kapcsolata valamilyen digitális eszközzel. Az okostelefon, a tablet, a számítógép vagy az okostévé ott van a nappaliban, az étkezőasztalon, a babakocsiban. A statisztikák szerint a 10-12 évesek 82 százaléka rendszeresen használ okoseszközt, 12 év fölött pedig gyakorlatilag minden gyereknek van saját mobiltelefonja.
A WHO ajánlásai viszont ennél jóval szigorúbbak: 18 hónapos kor alatt semmilyen képernyőhasználat nem ajánlott, kivéve a videóhívásokat. 2 éves kor alatt legfeljebb napi 30 perc, 2 és 5 év között maximum napi 1 óra az ajánlott mennyiség, szülői jelenléttel. Az idősebb gyerekeknél is fontos a következetesség: 6 és 9 év között legfeljebb napi 1 óra, 10 éves kortól pedig életévenként napi 10 perc többlettel lehet növelni a képernyőidőt – de csak heti maximum 7 óráig!
A 2019-ben elhunyt Vekerdy Tamás pszichológus évekkel ezelőtt hívta fel a figyelmet arra, hogy ha a gyerekek csak látott meséket fogyasztanak, leáll a belső képalkotásuk. Azt mondta:
„Látott mese nem mese.”
A könyvből vagy fejből mesélés során a gyerek saját belső képeket alkot, ezzel fejlődik a fantáziája, érzelmileg is jobban kapcsolódik a történethez. Ezzel szemben a képernyő egyszerre készen adja az ingereket, ezzel gátolja a kreatív működést és a kognitív fejlődést.

A túl sok képernyőidő negatív hatásai nemcsak elméletiek. A Lipcsei Egyetemi Kórház „Life Child” tanulmánya szerint az intenzív digitális eszközhasználat a gyermekeknél kapcsolatba hozható viselkedészavarokkal, alvásproblémákkal, és a gyengébb iskolai teljesítménnyel is.
Az egyik legnagyobb kihívás a korlátozásában az, hogy a szülők mit mutatnak otthon. Hitelesek tudunk-e maradni, ha a gyerekünktől elvárjuk, hogy egy óránál többet ne legyen kütyün, miközben mi magunk az Instagramot görgetjük vacsora közben? A gyerekek utánozzák a felnőttek viselkedését – sokszor szó nélkül.
Fontos tehát a közös szabályalkotás, de még fontosabb a következetes betartás. Nem kell örökre elvenni a képernyőt – csak keretek közé kell helyezni. A közösen lefektetett szabályok, mint a „csak vacsora után lehet mesét nézni” vagy a „vasárnap nincs telefon”, segítenek abban, hogy a gyerek biztonságban érezze magát, és tudja, mire számíthat.
Ne csak a tiltással foglalkozzunk. A gyerekeket érdemes alternatívákkal is ellátni: társasjáték, kinti játék, közös főzés vagy barkácsolás. A kulcs a közös időtöltés és az élmények megosztása. Egy 10 perces meseolvasás sokkal többet adhat a gyerek lelkének, mint egy 30 perces YouTube-videó.
A nyári szünidő alatt pedig még inkább figyeljünk arra, mennyi ideig ül képernyő előtt a gyerek. Ha házi feladatot kap online, az természetesen más kategória, de a szórakozásból történő képernyőhasználat ideje akkor is szabályozható.
Itt arról olvashatsz: család okostelefon. Egy város nemet mondott a gyerekek okostelefonjára. Ez történt velük egy év alatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.