Stresszes a gyerek? Így segíts neki játékosan levezetni a feszültséget

Nem csak a felnőtteknek, már a legkisebb gyerekeknek is akadhatnak stresszes napjaik. De még mennyi! Számos olyan apró dolog létezhet egy kisgyerek életében, amelyről a szülők nem tudnak, ám őket mégis nagyon felzaklatják. Beszélni csak nehezen hajlandóak, nyaggatással te sem mész semmire. A legtöbb, amit tehetsz, hogy ha a gyerek hallgat, legalább megtanítod neki, hogyan vezetheti le a feszültséget.

Szülőként nagyon rossz látni, ha a gyermeked bánatos, rosszkedvű, feszült vagy szorong. A legtöbbször te is átveszed ezt a hangulatot, és elkezdesz görcsölni a gyermek rossz hangulatának okán. Pedig a legjobb az lenne, ha mély lélegzetet véve, a lehető legtöbb nyugalmat magadra erőltetve, mindent elkövetnél azért, hogy oldd a gyerekedben lévő feszültséget. Természetesen ez nagyon nehéz. A legtöbb kisgyermek nem szeret a gondokról beszélgetni. Szégyelli a saját kis problémáit, vagy egyszerűen nem tudja kellőképpen kifejezni magát. Pedig a legjobb az lenne, ha kibeszélné a gondjait. Azonban azzal, ha nyaggatod, erőlteted, nyüstölöd a beszélgetéssel, nem mész semmire. Ilyen esetben az az első feladat, hogy oldd a gyerekben a szorongás érzetét, és már megnyugodva próbáld meg újra megközelíteni a problémát. 

Milyen stresszoldó technikák vannak gyerekeknek?

A kisgyermekeket nem könnyű megnyugtatni. Náluk ugyanis kevés egy kis hátba veregetés vagy egy csésze nyugtató tea. Nem dobható be a stresszoldó masszázs sem, vagy a habos ülőfürdő. Náluk teljesen más technikákat kell alkalmazni, ha valódi eredményt szeretnél elérni. Az alábbi stresszoldó technikák gyerekeknek bizonyítottan hatásosak.

Nyuszilégzés

Ezt a technikát kifejezetten 5–11 éves gyerekeknek javasolják. Nagyon jó önnyugtató légzéstechnika, amelyet érdemes akkor gyakorolni, amikor a gyerek nyugodt, így gyorsan és hatékonyan alkalmazható, ha a gyereknél eltörik a mécses, és zaklatott sírásba menekül. Nem véletlenül hívják nyuszilégzésnek. 

Ezt gyakorlás közben színesíthetitek azzal, ha a hosszú kifújásnál úgy tesztek, mintha a tenyeretekből egy puszit fújnátok a kicsi felé. Ha nyugalmi állapotban begyakoroljátok, a következő sírásrohamnál csak annyit kell mondanod: „Nyuszilégzés!” – és máris kezdődhet a technika alkalmazása. Egy idő után a gyerekek ösztönösen alkalmazzák és lenyugtatják saját magukat.

Extra mozgás

Amikor látod, érzed, hogy a gyerek feszült, nyugtalan vagy esetleg túl csendes és magába forduló, akkor az intenzív mozgás a legjobb terápia. Egyrészt levezetheti vele a feszültséget, másrészt felszabadulnak szervezetében a boldogsághormonok, amelyektől sokkal jobb lesz a hangulata. Nagyon jó erre a mostanában olyan népszerű trambulin, egyetlen hátránya, hogy óriási terhet ró a pénztárcára. 

Ez azt jelenti, hogy kinéztek a lakásban két szemben lévő falat. A gyerek szaladjon oda az egyikhez és próbálja meg eltolni. Majd forduljon meg és szaladjon a másikhoz. Biztasd, hogy adja bele teljes erejét. A játéknak szimbolikus értelme is van: a gyerek képletesen feszegetheti a határait, próbálja távolabb tolni a falakat maga körül, közben pedig energiákat szabadít fel, levezeti a feszültséget.

Buborékkarate

A gyerek megnyugtatása nem könnyű feladat. Amikor a gyerek hisztis, csapkod, toporzékol, és hirtelen semmi nem jó, kapd elő a buborékfújót. A legjobban 3–6 éves gyerekeknél működik a karatézós módszer. 

Majd „Karate stop!” felkiáltással állítsd le a küzdelmet, és utasítsd a gyereket, hogy maradjon egy helyben, és a lábával, könyökével, ujjbeggyel próbálja felfogni a lassan aláhulló buborékokat. Dicsérd meg a türelméért, kitartásáért, ha sikerül lassan becserkésznie a buborékokat. A végére, levezetésképpen jöhet egy újabb keményebb menet. A módszer egyik lényege a feszültség levezetése, a másik pedig a türelempróba.

Kitörni, mint egy vulkán!

„Ez a gyerek fel fog robbanni!” – amikor ez a gondolat hasít beléd, ne tétovázz. Robbanj vele. Álljatok egymással szemben, hajoljatok le úgy, hogy a karjaitokat kitárjátok, mintha repülni szeretnétek. Majd apró lábdobogásokkal kezdjetek el felemelkedni, miközben mély lélegzetet vesztek. Karjaitokat továbbra is dobogva emeljétek a fejetek fölé, majd fújjátok ki jó erősen, akár hangosan is a levegőt. Robbanjatok, mint egy vulkán. Ezt többször is megismételhetitek, a végére akár még jót is nevettek együtt.

Gondűző kuckó

Jelöljetek ki a lakásban egy csendesebb helyet. Alakítsatok ki egy egészen kicsi, eldugott kuckót. Esetleg tegyetek párnákat egy régebbi fotelba, vagy terítsetek takarókat egy sarokba. A lényeg, hogy ez a zug legyen a gondűző kuckó, ahová mindig akkor telepedhet a gyerek, ha bántja valami, gondolkodik vagy rágódik valamin. Akár már 5–6 éves kortól is bevezethető a módszer. 

 Akkor hagyd magára, amíg ki nem jön a kuckóból, és a fenti technikák valamelyikét alkalmazva próbáld őt feloldani, megnyugtatni. Ha sikerül beszélgetni vele, a végén jelképesen rázzátok ki a plédeket, párnákat, takarókat – így „űzitek el” a gondokat a kuckóból.

Figyelj a légzéstechnikára!

Tudományosan is igazolt, hogy a kapkodó légzés ingerli, míg a mély, lassú légzés nyugtatja az idegrendszert. Tanítsd meg a gyereknek a helyes technikát. 5 éves kortól már fogékonyak erre a kicsik. Feküdjetek mindketten hanyatt, és a gyerek hasára tegyetek egy kis plüssállatot. Mondd a gyereknek, hogy vegyen egy mély lélegzetet olyan mélyről, ahonnan csak tud, és akkorát, hogy a plüssállat minél magasabbra emelkedjen. Majd lassan fújja ki a levegőt, és figyelje, ahogy a játék lesüllyed. Légzés közben beszélgethettek arról, hogyan érzi magát most a kisállat. Nyugodtabb, csendesebb lesz ettől a gyerek, talán azt is kiböki, hogy mi nyomasztja. A nyugtató légzéstechnika gyakorlását nagyon jól össze lehet kötni egy kis beszélgetéssel.

Amikor érzed, hogy a gyerek feszült és nyugtalan, akkor az intenzív mozgás a legjobb terápia. Egyrészt levezetheti vele a feszültséget, másrészt felszabadulnak szervezetében a boldogsághormonok, amelyektől sokkal jobb lesz a hangulata.