Ha fiút szeretnél, víz helyett csak bort igyál − Bizarr várandós praktikák a középkorból

A középkori orvosok igen bizarr tanácsokkal látták el az embereket. Különösen igaz vot ez a várandós nőkre, akik számára még arra is volt praktika, hogy a szívük alatt hordott gyermek biztosan fiú legyen. A mai tudásunkkal elképesztően bizarr, gyakran egészségromboló orvosi javallatok következnek, amiket semmiképp se kövess, ha épp babát vársz.  

Középkori őrületes várandós tanácsok

Azt már egyszer bebizonyítottuk, hogy a középkorban te is parasztként szerettél volna házasodni. De mi a helyzet a szüléssel? Nos, az egyik kasztban sem volt egy leányálom, a tortúra pedig már a várandósság alatt megkezdődött − bár a 19. századi láncfűrészes császármetszéshez képest talán még ez is jobb volt. A Cambridge Scholars Publishing kiadó gondozásában kiadott tanulmánykötet, amelyben középkori tudományos és vallási szövegek kaptak helyett, többek között arról is ír, hogy milyen ételek és italok fogyasztását javasolják és tiltják a várandós nők számára. A 15. századi itáliai orvosok olyan étrendi tanácsokkal látták el a terhes nőket, amikről egy mai szakorvos kifutna a világból.

Víz? Na még csak azt kéne!

Michele Savonarola, a Padovai és a Ferrarai Egyetem professzora a nemes asszonyok egészségéért felelt. Feljegyzéseiben kifejti, hogy a várandós nőknek nem szabad vizet inniuk, helyette a száraz vörösbort ajánlja. Tény, hogy a középkorban az ivóvíz minősége meg sem közelítette a mai csapvízét, de az udvari orvos nem emiatt tiltotta tőle a nőket. Szerinte a víz fogyasztása lehűtötte a testet, ami árthatott a magzatnak, nem mellékesen pedig nagyobb eséllyel született lány. Ezzel szemben a finom bor meleg és száraz volt, igazi fiúbarát ital. Savonarola a gránátalmával sem volt teljesen kibékülve. Úgy vélte, ha a várandós nő az egész gyümölcsöt megeszi, azzal növeli a vetélés kockázatát, de a levét ihatta, természetesen borba keverve – olvasható a Medievalist történelmi oldalon.

Tiltott ételek a középkorból

A középkori hiedelmek szerint az ételek többek voltak egyszerű tápláléknál. Szabályozták ugyanis az érzelmeket, kedélyállapotot és a test „hőmérsékletét” is  – ez utóbbi egyébként nem volt annyira földtől elrugaszkodott, hiszen a kínai holisztikus orvoslás is hasonló módon különbözteti meg az ételeket. A korszak emberei úgy hitték, ha valaki túlzásba viszi a „hideg” vagy „nedves” fogásokat, tartós rosszkedvre és testi bajokra számíthat. A nőknek különösen szigorú várandós étrendet kellett tartaniuk. Savonarola például a teljes kiőrlésű és korpás kenyeret egyenesen tiltólistára tette, helyette kizárólag fehér búzakenyeret ajánlott. Az áldott állapotban lévő hölgyek számára szintén kerülendő volt a sült hal és a túl sok gyümölcs fogyasztása, mert az egyetemi professzor szerint ezek az ételek lelassították a szervezetet, ami hatással lehetett a magzat fejlődésére.

A fiúgyártó várandós étrend

Az, hogy a középkori hit szerint a születendő baba neme az anyán múlt, nem újdonság – bár ma már tudjuk, hogy ezt legalább nyolc tényező befolyásolja. Savonarola azonban még ezen is csavart egyet. Azt állította ugyanis, hogy a magzat neme kizárólag az anya étrendjén múlik. Ha meleg, száraz, „tüzes és harmonikus” ételeket fogyasztott, jó eséllyel hozott fiút a világra. Bár ezen ma már csak mosolygunk, akkoriban azonban minden nő szigorúan betartotta az ilyen javallatokat, bízva abban, hogy gyerekük születik, nem pedig lányuk.

Nem volt elég a középkorból? Utazz vissza velünk pár száz évet: