2026.01.24.
Egy nő gyerekkori tapasztalatai miatt döntött úgy, hogy számára mindig a férje lesz az első. Hiába van egy kisfia, házasságában az elejétől kezdve így él.
Mit vált ki egy nőből, ha gyerekként végignézte, ahogy a szülei látszólag békés házassága csendben tönkremegy? Az elfojtott feszültség, a válás traumája, majd az egyik szülő eltűnése gyakran házasságellenessé teszik az embereket. Ám van egy másik út is, Heather Morgan Shott pedig ezt választotta, és emiatt nevezik sokan önző és rossz anyának. Ő ugyanis fiával szemben a saját házasságát teszi a fontossági sorrend első helyére.
Forrás: Shutterstock
Önző vagy boldog házasság?
Az amerikai nő már egészen kislányként érzékelte, hogy szülei kapcsolata nem felhőtlenül boldog. Egyik este rá is kérdezett erre édesanyjánál, aki elhessegette lánya félelmeit. A gyermeki megérzés azonban beigazolódott, amikor négy évvel később a szülők elváltak, a csendes feszültség pedig nyílt ellenségeskedéssé vált. Apja idővel másik városba költözött, új családot alapított, és szinte teljesen eltűnt az életéből. Ez a tapasztalat Heather Morgan Shott-ot mélyen megrázta. Már fiatalon megfogadta, ha egyszer lesz családja, az ő gyereke sosem fogja átélni ezt. A stabil és szeretetteljes család alapja pedig szerinte nem más, mint a szülők boldog házassága – írja a YourTango.
Felnőttként találkozott azzal a férfival, aki mellett valódi biztonságra talált. Házasságuk már tíz éve tart, és a legnagyobb szeretetben és békében nevelik közös fiukat, Masont. Heather mindig is a férjét tette az első helyre, de sosem a fiuk rovására, inkább mindig csak érte. Mason sosem aludt se mellettük, se velük egy szobában, ahogy minden évben szerveznek legalább egy gyerekmentes közös nyaralást is. Házasságukat úgy őrzik, mint egy kincset, tudatosan ápolják. Heather − aki szülei válása miatt az átlagnál odaadóbb pár lett −, kihangsúlyozta, hogy részéről ez nem önzés, hanem felelősségvállalás, hiszen a gyerek akkor élheti meg igazán a család nyújtotta biztonságot, ha a szülei kapcsolata harmonikus.
Forrás: Shutterstock
Mit mondd erről a szakember?
Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint elsőre nagyon ijesztőnek tűnhet, ha egy anya úgy érzi, párját „jobban” szereti, mint a gyerekét. Pszichológiai szempontból azonban ez teljesen érthető és normális jelenség. Egyszerűen arról van szó, hogy másképp szeretjük a párunkat, mint a gyerekünket. A partner iránti szeretetben ott van a szenvedély, a választás szabadsága, a kölcsönös vonzalom, míg a gyerekünkhöz fűződő kapcsolatban sokkal erősebben jelenik meg a gondoskodás, a felelősség, a „kötelesség-szeretet” része – hiszen a gyereket nem választjuk, hanem kapjuk. Teljesen normális, hogy a párunk iránt néha intenzívebb, „felnőttesebb” érzelmeket élünk meg, mint a gyerekünkkel kapcsolatban, amíg a gyerek alapvető szükségletei – biztonság, gondoskodás, figyelem – biztosítva vannak.
A bűntudat legtöbbször onnan jön, hogy szeretnénk megfelelni egy idealizált „tökéletes anya” képnek, illetve a társadalmi elvárásoknak, amelyek szerint az anyának mindig a gyerekét kell a legelső helyre tennie. Ez azonban irreális, önmagunkra erőszakolt elvárás.
Mit tegyél, ha a rossz anyaságot elkerülnéd, de szeretnél több közös időt a férjeddel?
Fontos kimondani, hogy a gyerek olykor fárasztó, kimerítő, és teljesen rendben van, ha néha szeretnél ebből kilépni. Az is tény, hogy a szülők kapcsolata hatással van a gyerekre. Ha arra vágysz, hogy kicsit kettesben legyél a férjeddel, és ezért átviszed a gyereket a nagyihoz például, attól nem leszel rossz anya. A kulcs, hogy úgy éld meg az énidőt és a pároddal kettesben töltött pillanatokat, hogy az ne befolyásolja a gyerek biztonságérzetét. Ha ez teljesül, semmiképp se érezd magad rosszul csak azért, mert a saját igényeidet, vágyaidat és a párkapcsolatodat is fontosnak érzed. Ez nem önzőség, hanem emberi működés.
Szeretnél még többet megtudni arról, hogyan működhet jól egy házasság? Olvasd el ezeket is:
