Egy friss, nagyszabású tudományos elemzés alapjaiban kérdőjelezi meg azt az elterjedt elképzelést, hogy a gyerekkori kiemelkedő teljesítmény egyenes utat jelent a felnőttkori kiválósághoz. A kutatás szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon éppen azok kerülnek előnybe, akik gyerekként nem tűntek csodagyereknek – vagy akár kifejezetten alkalmatlannak érezték magukat azok mellett, akik korán brillíroztak...

Forrás: Stone RF
Megdőlni látszik a csodagyerek-mítosz
- Egy nagyszabású tudományos elemzés megkérdőjelezi a csodagyerekek hosszú távú előnyét.
- A kutatás szerint a korai kiemelkedő teljesítmény nem garancia a felnőttkori kiválóságra.
- A csodagyerekek gyakran túl korán specializálódnak egyetlen területre.
- A későn érők sokszínűbb tapasztalataik révén hosszú távon előnybe kerülhetnek.
- A sakkvilág példája szerint az ifjúsági és a felnőtt csúcsteljesítmény ritkán esik egybe.
- A tehetséges gyerekek felnőttként átlagosan sikeresebbek, de mentális terhelésük magasabb lehet.
Nem mindig a csodagyerekek lesznek a legsikeresebb felnőttek
A Science folyóiratban megjelent tanulmány 19 korábbi kutatás eredményeit összegezte, és mintegy 34 ezer kivételes teljesítményt nyújtó embert vizsgált. A minta rendkívül sokszínű volt: Nobel-díjas tudósok, elit sakkozók, olimpiai bajnokok és világszínvonalú zenészek pályafutása is szerepelt benne. Az elemzés egyik legmeglepőbb megállapítása, hogy a legmagasabb szintű felnőttkori teljesítmény sok esetben negatív összefüggést mutat a korai sikerekkel.
Vagyis akik gyerekként már csúcson voltak, nem feltétlenül azok, akik felnőttként is a legjobbak közé kerülnek.
A későn érők sikeresebbek lesznek?
A kutatást a németországi RPTU Kaiserslautern–Landau egyetem professzora, Arne Güllich vezette. A kutatócsoport arra hívta fel a figyelmet, hogy a csodagyerekek gyakran nagyon korán egyetlen területre specializálódnak, és identitásukat is ehhez a szűk szakterülethez kötik. Ezzel szemben a későn érők többféle területen próbálják ki magukat, szélesebb tapasztalatokat szereznek, ami hosszabb távon előnynek bizonyulhat.
A korai csúcsteljesítmény nem garancia semmire
A sakk világából származó adat különösen szemléletes: a világ tíz legjobb ifjúsági sakkozója és a világ tíz legjobb felnőtt sakkozója az esetek közel 90 százalékában nem ugyanaz a személy. Ez arra utal, hogy a korai csúcsteljesítmény ritkán esik egybe a felnőttkori csúcsponttal, és a fejlődési utak alapvetően eltérnek egymástól.
A tanulmány fontos üzenetet hordoz a tehetséggondozással kapcsolatban is. Bár sok szülő és oktatási intézmény úgy gondolja, hogy a korai, intenzív specializáció biztosítja a későbbi sikert, a kutatók szerint ez legfeljebb rövid távon működik.
A tartós, felnőttkori kiválóság sokkal gyakoribb azoknál, akik később bontakoznak ki.
A csodagyerekek felnőttként jobban keresnek az átlagnál
Ugyanakkor a szerzők hangsúlyozzák a kutatás korlátait is. Az elemzés prospektív tanulmányokra épült, amelyek tehetséges gyerekeket követtek hosszú időn át, valamint retrospektív vizsgálatokra, amelyek sikeres felnőttek gyerekkori fejlődését rekonstruálták. Mivel lehetetlen a gyerekeket véletlenszerűen karrierekhez rendelni, további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosan megértsük a korai fejlődés és a későbbi siker kapcsolatát.
Mindez nem jelenti azt, hogy a tehetséges gyerekek többsége ne lenne sikeres felnőttként.
Egy 2023-as tanulmány például kimutatta, hogy a csodagyerekek átlagosan többet keresnek és jelentősebb karriert futnak be, mint az átlag.
Ugyanakkor a túlzott nyomásnak ára lehet. Korábbi kutatások, köztük egy 2018-as NIH-tanulmány szerint a tehetséges gyerekek rosszabbnak ítélik meg saját fizikai egészségüket, és nagyobb kockázatnak vannak kitéve a mentális problémák terén. A kutatók szerint az eredmények összessége arra utal, hogy ezeknek a gyerekeknek a mentális egészsége fokozott figyelmet igényel.
Ezek is érdekelhetnek: