2026.02.28.
A technológia eddig a fejlődés szinonimája volt, most azonban egyre több szakember figyelmeztet: a túlzott képernyőhasználat és a digitalizált oktatás hosszú távon visszavetheti a fiatalok gondolkodási és tanulási képességeit. Egy friss szakértői állásfoglalás szerint a Z generáció kapcsán történelmi fordulóponthoz érkezhetünk.
Az emberi történelemben először fordulhat elő, hogy egy generáció kognitív teljesítménye elmarad a szüleiétől – legalábbis erre utalnak egyes friss kutatások. A szakértők szerint ezzel megtörhet az a mintegy kétszáz éve megfigyelhető tendencia, amely alapján az iskolázottság és az intelligenciateszteken nyújtott teljesítmény generációról generációra javult. A vizsgálatok különösen a Z generáció esetében mutatnak aggasztó jeleket, amely már a digitális korszak teljes kibontakozásában nőtt fel.
Forrás: Moment RF
- Egyes kutatások szerint a Z generáció kognitív teljesítménye elmarad a szüleiétől.
- Megtörhet a közel 200 éve tartó tendencia, amely szerint generációról generációra javult az iskolai teljesítmény.
- Jared Cooney Horvath szerint az okostelefonok és az oktatási technológia túlhasználata kulcsszerepet játszik a visszaesésben.
- A problémamegoldás, az olvasás, a memória és a figyelem területén is romlás figyelhető meg.
- A szakértő szerint az emberi agy nem rövid videók és gyors információk feldolgozására fejlődött.
- Egy átlagos tinédzser ébren töltött idejének több mint felét képernyő előtt tölti.
- A digitális oktatás bevezetése több országban is teljesítménycsökkenéssel járt.
- A kérdés nem az, mit tanulnak a gyerekek, hanem az, hogyan és milyen eszközökön.
Egy kutatás szerint a Z generáció már gyengébben teljesít, mint a szüleik
Dr. Jared Cooney Horvath idegtudós – aki korábban oktatóként is dolgozott – azt állítja, hogy a Z generáció tagjai kognitív szempontból lassulást mutatnak, és ennek egyik fő oka az új technológiáktól, különösen az okostelefonoktól való túlzott függőség. Az elmúlt kétszáz évben viszonylag pontos adatok állnak rendelkezésre az akadémiai teljesítményről, és ezek alapján a millenniumi generációról a Z generációra való átmenetnél hirtelen visszaesés látható. Horvath szerint ez a gyors digitális fejlődéssel esik egybe.
Az idegtudós a múlt hónapban arról beszélt, hogy a csökkenés annak ellenérede következett be, hogy a fiatalok minden korábbinál több időt töltenek az oktatásban. A Z generáció az első olyan korosztály, amely már gyerekkorától kezdve folyamatos és könnyű internet-hozzáféréssel nőtt fel, otthon és az iskolában egyaránt.
Horvath állítása szerint ez kimutatható veszteségekkel jár a problémamegoldás, az olvasási készségek, a memória, a matematikai teljesítmény és az órai figyelem területén.
Az idegtudós szerint a jelenség szorosan összefügg az „oktatási technológia” térnyerésével. Egyre több iskolában támaszkodnak tabletekre és számítógépekre a tanulási folyamat részeként, miközben háttérbe szorul a hagyományos, elmélyült tanulás.
Ennyit nyomkodja a telefonját egy átlagos tinédzser
Dr. Jared Cooney Horvath arra is rámutatott, hogy az emberi agy több millió év evolúciója során nem arra „fejlődött ki”, hogy rövid videók és tömör mondatok gyors befogadásával alakítson ki tartós tudást. A mély megértéshez és az emlékezetbe rögzítéshez szerinte szükség van hosszabb szövegek feldolgozására, összetett gondolatmenetek követésére és kitartó figyelemre.
Egy átlagos tinédzser ébren töltött idejének több mint felét képernyő előtt tölti.
Hozzátette: az emberek biológiailag arra vannak programozva, hogy egymástól, személyes kapcsolatokon és elmélyült tanulmányozáson keresztül tanuljanak – nem pedig a képernyőn görgetett felsorolásokból.
Horvath szerint már önmagában a képernyőhasználat is megzavarhatja az információk agyi feldolgozását és tárolását, valamint ronthatja a koncentrációs képességet. Úgy véli, nem pusztán jobb alkalmazások fejlesztésére van szükség, hanem annak újragondolására, hogyan tanul az ember természetes módon.
„Ha megnézzük az adatokat, azt látjuk, hogy amint egy ország széles körben bevezeti a digitális technológiát az iskolákban, a tanulói teljesítmény jelentősen csökken” – fogalmazott. A szakember szerint ideje lenne alapjaiban átgondolni az oktatáspolitikát. Felvetette, hogy ahelyett, hogy azt határoznánk meg, mit szeretnénk, hogy a gyerekeink megtanuljanak, egyre inkább az eszközökhöz igazítjuk a tanítás tartalmát. „Ez nem haladás, hanem feladás” – zárta gondolatait Horvath, aki szerint a valódi kérdés az, mit csinálnak a gyerekek a számítógépeken. Szerinte sokszor csupán átfutják az információkat, anélkül hogy valódi, mély tudás alakulna ki bennük.
Ezek is érdekelhetnek:
