A gyerekkor a tanulásról és képességeink fejlesztéséről szól, amik nem csupán tantárgyakban, de emberi kapcsolatok és illemtan terén is megnyilvánulnak. Sokan azonban elmulasztanak egy fontos szabályt megtanítani porontyaiknak, melyet az iskolapadba ülő elsősökön azonnal kiszúr a tanár. Az elsőre jelentéktelennek tűnő illemszabály nem velünk született, ám könnyedén megtanulható és adott személy későbbi életében kulcsszerepet játszik. Lássuk hát, mi fedi fel, hányadán állunk a gyerekneveléssel!

Forrás: Getty Images
Gyerekek szociális készségei
- A szülőség egyik legnagyobb kihívása, hogy fejlesszük az ivadékok szociális készségeit.
- Tanárok tapasztalatai alapján a gyereknevelés egyik gyakori mulasztása az impulzuskontrollhoz köthető.
Gyereknevelés: ez az egy dolgot figyelik a tanárok
Tökéletes szülő már csak matematikailag sem létezhet, ám bizonyos képességek megtanítását nem lehet elsinkófálni. Ugyan részint már az óvodában is kiszakadnak az otthoni környezetből, ám a gyerek szociális készségeinek igazi próbája az iskolapadban jön el, ahol szigorúbb szabályoknak kell megfelelni. Egy Youtube-csatorna tanárok tapasztalatait kérdezte arról, hogy mi a leggyakoribb mulasztás gyereknevelés terén, a válasz pedig egészen meglepő volt. Ugyanis a kisiskolások kiugróan nagy száma nem sajátította el az impulzuskontrollt, vagyis nem tudják, hogyan illik váltani másokat beszélgetések során.
Belevágnak a másik szavába, bekiabálnak, meggondolatlanul válaszolnak, túl sokat beszélnek, nem várják meg, hogy valaki befejezze gondolatait.
Ez az önszabályozás gyerekek esetén még elnézhető, talán még aranyos is lehet, de ha nem kezdünk vele valamit, idősebb korban komoly problémákat okozhat az egyén szociális életében. Ez nem csupán a jó modorról, hanem konfliktuskezelésről, tárgyalási készségekről is szól.
Így fejleszd a gyerek társas képességeit
Még szerencse, hogy az impulzuskontroll fejleszthető! 2 és 6 év között, a kisgyermekkor a legjobb időszak ezen készségek fejlesztésére, mivel az agy még könnyen formálható, és ekkor rögzülnek a későbbi kapcsolatok kialakításában szignifikáns ún. proszociális képességek. Elsősorban azt kell megtanítani, hogy tartsanak szünetet a beszélgetés közben, nézzenek a másik szemébe és várják meg, míg a másik befejezi mondandóját.
Úgy sajátíthatja el a gyerek a beszélgetések természetes ritmusát, ha tudatosan irányítjuk. Mondjuk meg neki, hogy tartson szünetet, mielőtt belekezdene mondandójába, ha pedig más szavába vágna, szóljunk rá: várjon míg a másik befejezi.
Olyan mondatokkal is segíthetjük a folyamatot, minthogy „Mit szeretnél ehhez hozzáfűzni?” vagy „Most rajtad a sor, hogy megoszd a véleményed!”.
Ilyen és ehhez hasonló mondatok segítenek megtanulni a gyereknek, hogy a beszélgetéseknek megvan a maguk természetes ritmusa. Szülőség során azonban nagyobb szerepe van a gyakorlatnak, így jó kiindulási pont az, ha tudatosan olyan szituációkat teremtünk, ahol természetesen gyakorolhatják az önkontrollt. Családi beszélgetések, mesekörök, társasjátékok mind remek lehetőséget kínálnak.
Milyen a jó szülő?
Nem attól lesz valaki jó szülő, ha mindent a pedagógiai könyvek szerint csinál, már csak azért sem, mert a trendek folyamatosan változnak. Inkább a szülői példamutatás, illetve a hibák felismerésének képessége lehet a vízválasztó. Elvégre a gyereknevelés hosszú távú elköteleződés, amiről valójában felnőttkorban derül ki, hogy megfelelően csináltuk-e.
További gyereknevelési tippek is érdekelhetnek:


