"Abortusz? Ahhoz már túl késő" - Gyereklányok szülőágyon

Kassai Tini

2010.11.23.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Felelőtlenség vagy az élet minden határt felülmúló tisztelete áll a gyermekként babát vállaló lányok döntése mögött? A felelősség vajon kit terhel? Az önmagát is eltartani képtelen gyereklányokat, azok szüleit, esetleg az erre a jelenségre reagálni képtelen társadalmat?

A társadalom ítélete

Ítélkezés és rosszalló pillantások kísérik azokat a fiatal lányokat, akik házasságon kívül, gyerekként esnek teherbe. Az esetek jelentős részében későn fedezik fel, hogy egy új élet készülődik bennük, így beavatkozásra már nem nyílik mód, más esetben, ha észlelik is a tüneteket - elmaradó vérzés, feszülő mellek és növekedő pocak -, egyszerűen félnek szembenézni a valósággal. Hárítják a tényeket, és sokszor csak akkor derül ki, hogy baj van, amikor megindul a szülés.

Lesújtó statisztikák

Statisztikák szerint ma Magyarországon a fiatalkorú lányok mintegy 3 százaléka esik teherbe, és azok fele meg is szüli gyermekét. Jelenleg nincs adat arra vonatkozóan, hogy ezek a számok hány 14 év alatti terhességet és szülést takarnak, bár valójában akár egyetlenegy is sok, hiszen a teherbeesést meg kellett előzze egy (vagy több) szexuális aktus, amely még akkor is bűncselekménynek minősül, ha a várandóssá vált gyereklány beleegyezett a szexbe.

Mindenesetre évente akár többször is felröppen a hír, hogy a világ legkülönbözőbb területein megdöbbentően fiatal lánynak született gyermeke. Az utolsó eset Spanyolországhoz köthető, ahol egy 11 éves kislány szült egészséges kisfiút, de alig két éve Miskolcon is egy 11 éves kislány hozta világra egészséges utódját. Ami még súlyosabbá teszi a számokat, hogy Miskolcon ugyanazon a napon egy 13 és egy 15 éves kislány is megjelent a szülészeten.

Mi játszódik le egy ilyen krízishelyzetben a gyermeklányokban?

Mi történik azokkal a lányokkal, akiknek ebben a korban még tanulniuk kellene, ártatlan randikon óvatosan ismerkedni a másik nemmel, zenét hallgatni és élvezni, hogy az élettel járó ezerszínű felelősséget még nem ők, hanem a szüleik viselik? Vajon képes anyai érzések megélésére egy kamaszkorú anyuka? Mennyire sérül az anya és a gyermeke az előítéletekkel terhelt légkörben, abban a helyzetben, ahol a saját életében sem kompetens, valószínűleg szociálisan és lelkileg éretlen személynek kell erejét, kitartását, türelmét messze meghaladó feladatokban, hosszú távon helytállni?

"Azok a fiatal lányok, akik ilyen korán teherbe esnek, nagyon sok esetben tudatlanok, feltehetőleg nem készítették fel őket arra, hogy milyen következményekkel járhat a korai szexuális élet" - mondta el Gazdag Enikő, pszichológus. "Emellett tinédzserkorban még éppenhogy formálódik a személyiség, az identitás, az az életkori feladata egy tininek, hogy szerepeket próbálgasson, keresse önmagát, hogy mi is érdekli valójában. Ezért egy ilyen korú fiatal nem érett még egy ilyen felelősségteli döntésre, hiszen ő sem felnőtt még. Egy pár gyerekvállalásának vannak bizonyos feltételei, amelyek teljesítése nélkül kevés az esélye az egészséges család létrejöttének. Ilyen feltétel pl. a szülőkről való leválás és az elkötelezettség egymás iránt. A tinédzserkorú fiatal még nem vált le érzelmileg a szülőkről, nem önálló és nem független, ami teljesen normális életkori sajátosság, viszont nem teszi éretté őt a korai gyerekvállalásra."

Akiknek a gyermekvállalás csupán sodródás

Amíg segítik őket a szülők a gyerekvállalásban, velük laknak, addig még ők is "gyerekek", nincs meg a lehetőségük a saját önálló élet, identitás kialakítására. Idővel persze kialakulhat, nagyon tudatos önismereti munka segítégével.

Nagy az esélye a pár későbbi szétválásának, hiszen az ilyen "korai zárás" során, amikor fiatalon, nem tudatosan köti össze két fiatal az életét, akkor később, ha nagyobb lesz a gyerek, újra felszínre törnek az "eltemetett" igények: randizás, ismerkedés, szórakozás. Idővel változnak a személyiségek, főleg ebben a korban, így nagy az esélye annak, hogy különböző irányba változnak mind a ketten.

Akiknek a gyermekvállalás szomorú kötelesség

A lány egyáltalán nem fogadta el a gyerekvállalás tényét, szinte csak fájó, rossz élményt jelent neki, és belül még "gyerek", aki nyitni szeretne, élni, életkori feladatokat "teljesíteni". Előbb-utóbb szembesül majd döntésének következményével, akkor bepótolhatja a hiányzó érzelmi munkát.

Kivételek: akik tudatosan vállalják a babát

Persze akadnak kivételek is. Olyan fiatalok, akik annak ellenére, hogy koruk és lehetőségeik alapján választhatnák a szabadságot is, ha nem is tervezik előre, a baba kopogtatása esetén, tudatosan döntenek a kicsi élete mellett. Talán idealisták, talán kicsit bolondok vagy éppen ezeknek az ellenkezője igaz rájuk: őriznek még valamit egy sokunk számára már nem kézzelfogható ártatlanságból, mely szerint az élet sérthetetlen.

Első szerelem, első szex

Sára és Zoltán példája azt bizonyítja, hogy lehet mindezt a lehetőségekhez mérten jól is kivitelezni, ám ehhez egy minden szempontból elfogadó család kell, akik a szükséges háttértámogatást, az anyagi juttatásoktól kezdve a személyes gondoskodásig biztosítják. Úgy, hogy a kicsi gondozása és nevelése jelentős részben a fiatalokra hárul, nem titkoltan azért, hogy az új család kialakíthassa saját identitását.

A 17 éves Sára és az akkor még alig 16 éves Zoli a Tisza tó partján találkoztak, ott és akkor először, pedig közel, egymás mellett fekvő településeken éltek, és valójában, iskolai rendezvényeken módjuk lett volna a nagy találkozásra. A megismerkedésüktől számított egy hónap sem kellett ahhoz, hogy a baba, Marci - aki ma már másfél éves - megfoganjon. Első szerelem, első szex. És a sokk, hogy Sára teherbeesett. Először a fiú édesanyjának mondták el a gyanút, hogy valószínűleg a védekezés (mert védekeztek, olyan módszerrel, amit akkor helyesnek véltek) nem volt tökéletes. Aztán jöttek a tesztek, és a várakozás. A felbukkanó két piros csík a tesztablakban.

A nehéz pillanat az volt, amikor Sára édesanyjával kellett közölni a hírt, és a vágyat is, hogy a baba megszülessen. Sára édesanyja egyedül nevelte mindkét gyermekét és talán éppen ezért, de meglepő módon higgadtan fogadta a bejelentést, a terveket, és szemrehányások helyett a feladatokra összpontosított. A fiataloknak pontosan erre volt szükségük, így lehet, hogy Sára heteken belül magántanulóvá vált, így folytatta tanulmányait, Zoli pedig iskolatípust váltott, hogy gyorsabban tudjon érettségizni.

A baba időben érkezett és minden komplikáció nélkül, természetes úton született. Gyönyörű, egészséges baba, aki szemmel láthatóan különbséget tud tenni édesanyja és a nagymama között, bár az anyuka, iskolai feladatai miatt kicsit kevesebbet van napközben a fiával mint a nagymama. A fiatal apuka az iskola mellett jogosítványt szerzett illetve diákmunkákat vállal el, hogy könnyíteni tudjon az anyagi terheken. A pénz, amit keres, nagyon kevés, de a családi pótlékkal és a gyessel együtt tulajdonképpen a legfontosabb kiadásokra elég, hogy biztonságban élhetnek.

Most úgy tűnik, nem mulasztottak el semmit, időnként még szórakozni is eljárnak, ha annak hangulata már nem is annyira önfeledt, mint régen. Azt mondják, annyi biztosan változott, hogy mindketten épségben akarnak hazaérni a kicsihez - így nem mennek bele a korosztályukra jellemző nagy vadulásokba. Nincs alkohol, nem akarnak tiltott szereket kipróbálni, és persze kalandok helyett egymás társaságát keresik. Hogy ez veszteség e, és később majd akarnak e pótolni, nem tudják, de Zoli azt mondja, semmire sincs garancia, csak reménykedni tudnak, hogy marad a szerelem és elég kitartóak lesznek ahhoz, hogy közösen neveljék fel a kicsit.

"Abortusz? Ahhoz már túl nagy"

A Life Magazin videójában egy 18 éves lány meséli el a történetét, akinek 17 évesen született kisfia: 5 hónapos terhesen vette észre, hogy babát vár, de csak azért, mert a magzat megmozdult...

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=PbJelPmcnRof0Tmx

Kassai Tini

Barátkozz a Life.hu-val az iWiWen és a Facebookon is!