Pokoli munka: 180 japán dolgozik az életveszélyes fukusimai atomerőműben

180 bátor, önfeláldozó munkás dolgozik nap mint nap a fukusimai atomerőműben, hogy megmentsék hazájukat és talán az egész világot az esetleges további sugárszennyezéstől. A súlyos sugárterhelés elkerülésére váltott műszakokban dolgoznak. Egyszerre csak 50 ember tartózkodik a veszélyes zónákban, mialatt a többiek egy, az atomerőműtől 10 kilométerre lévő területen pihennek.

A külvilág halálra ítéltnek tartja őket - két munkást már kórházba szállítottak. A híradások szerint március 24-én a 3-as reaktor turbinaépületének alagsorában három munkás 150 mSv sugárterhelésnél magasabb dózist kapott, és közülük kettőt a lábukat ért sugárégés miatt kórházba vittek. A baleset akkor történt, amikor a munkások a körülbelül 15 cm mély, sugárszennyezett vízben dolgoztak, és a védőruházatuk majdnem térdig átnedvesedett. A biztonsági szabályok kidolgozása során ugyanis a tervezők nem számítottak az elárasztás lehetőségére.

Dr. Turai István, az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI ) főigazgatója a Life.hu-nak elmondta, hogy az eddigi legmagasabb sugárterhelés - amit a három munkásnál kimutattak - 170 illetve 180 mSv volt, ez azonban még semmilyen egészségkárosító következménnyel nem jár. "Hozzávetőleg 1000 mSv dózisú sugárterhelésnél fordul elő, hogy az emberek 10-20 százalékánál jelentkeznek a nem specifikus tünetek, mint például gyengeség, levertség, hányinger, hányás. A bőrégés enyhe formáját jelentő bőrpír 2-3 hét alatti kialakulásához 3 Sv, a felhólyagzáshoz ennek a duplája, míg a bőr fekélyesedéséhez 12-15 Sv és a bőrelhaláshoz 20-25 Sv sugárterhelésnek kell érnie a besugárzott testrészt. A három japán nukleáris dolgozó esetében a közölt dózisok a küszöbértékek huszadát sem érték el" - tette hozzá a főigazgató.

"A japán híradásokban olvasható becsült dózisoknal jóval magasabb érték, körülbelül 3500-4000 mSv egész testet érintő sugárterhelés azonban már súlyos következményekkel járhat, az érintettek fele két hónapon belül a sejtes immunitás hiányában fertőződhet és meghalhat. 10-12 ezer mSv baleseti sugárterhelés hatására - a steril kórteremben gyorsan megkezdett speciális gyógykezelés ellenére - a sugárbetegek néhány nap vagy néhány hét alatt (de kivételes esetben csak pár hónap múltán) belehalnak a 'többszervi károsodásba'. A túlélőknél évekkel később rákbetegség nagyobb valószínűséggel fordulhat elő. Az eddig közzétett adatok alapján nem várható halálos sugárbetegség a fukusimai atomerőmű dolgozói körében" - magyarázza Turai főorvos.

Összehasonlításként az igazgató elmondta, hogy 1986-ban Csernobilban 3000-en dolgoztak az atomerőműben, közülük 28-an három hónapon belül meghaltak a rendkívül súlyos bőrégések és sugárterhelés miatt. További 106 ember mérsékelt illetve súlyos sugárbetegséget kapott, amelyből évek alatt meggyógyult.

"Magyarországon évente átlagosan 3,1 mSv természetes eredetű radioaktív háttérsugárzás elkerülhetetlenül éri mindannyiunk szervezetét. 1986-ban a hazai lakosok testében mért mesterséges (csernobili) eredetű radioaktív anyagoktól átlagosan 0,2 mSv többletdózist kaptunk. Most a fukusimai atomerőműből kibocsájtott radioaktív anyagok március végétől már mérhetővé váltak. A naponta belélegzett radioaktív anyagok mennyisége azonban olyan csekély, hogy mindössze százezred része a csernobili felvételünknek, azaz a természetes sugárterhelésünk tízezred részét sem éri el - aggodalomra tehát nincs semmi ok!" - jegyezte meg az OSSKI főigazgató főorvosa.

Vojnits Blanka

VIDEÓ: ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT DOLGOZNAK A FUKUSIMAI MUNKÁSOK