Radioaktív jód került a levegőbe - veszélyben voltunk?

veszély sugárzás radioaktív jód izotóp Csillebérc
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A Csillebércen működő izotópgyár volt a felelős a hónapokon keresztül mérhető radioaktív sugárzásért, melyről itthon szó sem esett, csak amikor Európa felett kongatni kezdték a vészharangot: honnan került a levegőbe az a radioaktív izotóp felhő, amely Európa fölött kering? Katasztrófa ugyan nem történt, de azért az eset felvet néhány kérdést. Például hogy mi is az a jód, és mi történik, ha nagy mennyiségű radioaktív jód kerül a levegőbe? Veszélyben voltunk itthon a megnövekedett sugárzás alatt, vagy sem?

A jód a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, amely a természetben is megtalálható, még akkor is, ha csak nagyon kicsi mennyiségben, de kimutathatóan jelen van például a tengervízben, ahol egyes algafélék, a korallok és a szivacsok szerves vegyületekbe kötve halmozzák fel a jódot, de nagyon kicsi mennyiségben egyes gyógyvizekben is fellelhető. A jódra szüksége van az emberi szervezetnek - ez középiskolás tananyag, ahogy az is, hogy a jódot az egészségügyben sebek fertőtlenítésére használják. Ám mi történik akkor, ha radioaktív jód kerül be - nagy mennyiségben - az emberi szervezetbe?

MTI/Illyés Tibor
MTI/Illyés Tibor

A csillebérci izotópgyár bejárata


Jód mint létszükséglet

A szervezet számára létszükséglet a jód, egy olyan nyomelem, amely az emberi szervezet normális fejlődéséhez elengedhetetlen, sok egyéb mellett szabályozza a csontosodási folyamatot és serkenti az agyszövet fejlődését. A pajzsmirigy felelős azért, hogy a szervezetbe került jódot a véráramból kiszűrje és elraktározza, nagyon fontos tehát, hogy elegendő mennyiségű jódot juttassunk a szervezetbe, amely bizonyos szintig megtörténik az ivóvízzel, de rá is segíthetünk jódozott sóbevitellel is.

A jód hiánya a pajzsmirigy megnagyobbodásához és a tiroxin (pajzsmirigy hormonja) alultermeléséhez vezet. A tiroxin alultermelése az alapanyagcserét akár ötven százalékban is csökkentheti, amely fiatalkorban szellemi visszamaradottságot és a testi fejlődés leállását eredményezheti, felnőttkorban súlyos étvágytalansághoz, a beszéd, a mozgás, a gondolkodás lelassulásához, elhízáshoz vezet.

Jód mint veszélyforrás

Ha túl sok jód kerül be a szervezetbe, ennek az ellenkezője történik, kóros falánkság lép fel, amely azonban nem vezet elhízáshoz, a beteg sokkal inkább vészesen veszít súlyából, miközben ingerlékennyé és feszültté válik.

Az elemi jód azonban minden élő szervezet számára mérgező, és már két-három gramm is elegendő a halál beálltához.

De mi az a radioaktív jód?

Dr. Sáfrány Géza, az OSSKI (Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet) főigazgatója szerint a radioaktív jód (131I) vagy radiojód általában a nukleáris reaktorokban keletkezik, az uránbomlás termékeként. Nukleáris reaktorokból a levegőbe csak baleseti körülmények között kerülhet radiojód. A kiszabadult radiojód felhalmozódik a pajzsmirigyben, és azt kétféle módon károsíthatja.

AFP
AFP


A nagyon nagy mennyiségű radiojód felhalmozódás elpusztíthatja a pajzsmirigyet, ennek következtében a pajzsmirigyhormon alultermelődik. Baleseti körülmények között ilyen mértékű károsodás ritka. A kockázatot általában az okozza, hogy a pajzsmirigy által felvett radiojódból származó ionizáló sugárzás mutációt okoz a pajzsmirigy sejtjeiben és ez pajzsmirigydaganatok kialakulásához vezethet. A balesetet követő pajzsmirigykárosodások megelőzhetők, ha a baleset után nagy mennyiségű, nem radioaktív kálium-jodidot tartalmazó tablettát szedünk. Ekkor a pajzsmirigy telítődik nem radioaktív jóddal, és ez meggátolja a radiojód felvételét. Fontos megjegyezni, hogy orvosi javaslat nélkül nem szabad kálium-jodid tablettát szedni a mellékhatások miatt. Mivel a 131I felezési ideje igen rövid (8,0207 nap), a tabletta szedését orvosi javaslatra pár hét után abba lehet hagyni.

Hogyan kerül a levegőbe?

A jód-131 izotópot gyakran használják az orvostudományban pajzsmirigy-megbetegedések diagnosztikájára, terápiájára. A diagnosztikai felhasználások során kis mennyiségű 131I-ot juttatnak a betegbe, és követik a pajzsmirigy általi radiojódfelvétel sebességét, megoszlását. Pajzsmirigydaganatok terápiájánál nagy mennyiségű radiojódot adnak, ami elpusztítja a daganatos pajzsmirigysejteket. Az orvostudományban felhasznált radiojódot gyakran úgy állítják elő, hogy reaktorokban telluriumatomokat neutron-sugárzással bombáznak. A keletkezett 131I-ot desztillálással tisztítják. A desztillálás során mindig kijut a radiojód a levegőbe. A radiojódkibocsátást úgy csökkentik, hogy a levegőt aktív szén szűrőkön bocsátják keresztül. A szűrés hatásfoka sosem 100 százalék.

Veszélyben voltunk?

A csillebérci izotópgyár cégvezetője elismerte, hogy a Budapest légterében mért jód-131 egy hányada nagy valószínűséggel tőlük származott, de azt is kiemelte, hogy az ellenőrző állomások által mért aktivitáskoncentrációkból származó lakossági dózisok elhanyagolhatóak, így azoknak egészségügyi, sugár-egészségügyi következményük nincsen.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.