"Apa egy kicsit elmegy evezni" - 25 ezer km-es kajakkaland Európa körül

Az április közepén útnak induló sportolónkat négy gyermeke és felesége várja haza. A körülbelül 25 ezer kilométernyi vízi utat éppen ezért négy évre, és minden évet több szakaszra osztották, mert ahogy Tamás fogalmaz: "Fontos, hogy még megismerjenek a gyerekeim."

"Az én extrém sportom az, hogy Végvári Tamás felesége vagyok"

Tamás felesége, Meskó Gabi nem félti a párját a kihívástól és nem esik kétségbe attól sem, hogy a négy gyermekkel egyedül kell majd boldogulnia: "Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a seregnyi gyerek fele már csak nekünk gyerek. Az idén igazán elmondhatjuk, hogy nálunk aztán minden van: ovis, általános iskolás, gimnazista és egyetemista. A hétköznapokban, mivel én is dolgozom, a legnagyobb szervezést valószínűleg a reggelek igénylik majd, hogy mindenki odaérjen a megfelelő helyre: oviba, suliba, és a végén anya a 'dolgozóba'. De ezen felül, azt hiszem, nem lesz probléma, hogy apa 'egy kicsit elmegy evezni', nem először leszünk itthon édes ötösben. Persze, óhatatlanul lesz olyan családi esemény, amiből Tamás sajnos kimarad, mint például a fiunk ballagása, de annyian vagyunk, hogy lehetetlen egy ilyen hosszú utat úgy kiszámolni, hogy abba semmilyen családi esemény, ünnep ne legyen benne. Majd ha hazajön, duplán bulizunk!"

Gabi is elmondja, nem ez az első meredek út, amire párja vállalkozik, bár az igaz, hogy ez a leghosszabb: "Négy év, azon belül évente háromszor két hónap. Rengeteg kaland és fantasztikus élmény, meg persze várható és váratlan helyzet, feladat, veszély, kihívás. De van négy gyerekünk, és tudom, hogy bármire is vállalkozik, azt mindig úgy teszi, hogy a végén biztonságban hazaérjen hozzánk. Tamás egy olyan ember, akinek ez az életforma a lételeme. Ilyen ember volt akkor is, amikor megismertem, amikor hozzámentem feleségül. Én inkább a tyúkanyós-fészekrakós-itthonülős fajta vagyok, de azért a kihívás nekem is kell: csak az én extrém sportom az, hogy Végvári Tamás felesége vagyok..."

"Ott alszom majd, ahol lehet"

"Valahogy úgy kell elképzelni az egészet, hogy nagy vonalakban előre megterveztem az útvonalat - mondta Tamás -, de hogy hol fogok aludni, azt majd mindig az időjárás, a megtehető út, valamint az dönti el, hogy hol találok kikötésre alkalmas partszakaszt. Nincs előre lefoglalt kényelmes szállásom sehol. Sátorban fogok aludni, és csak akkor megyek majd be egy-egy településre, ha élelemre lesz szükségem. A kajak, amivel útnak indulok, meglehetősen kicsi, és nagyon meg kell gondolni, mi kerüljön a csomagba. A váltás ruha meg a technikai felszerelések mellett nincs hely élelmiszer szállítására. Mert természetesen a technikai felszerelésekből lesz néhány: műholdas kommunikátor, GPS, fényképezőgép, kamera, okostelefon. Az akkumulátorok feltöltése sem okozhat gondot, hiszen viszek napelemet is. Nagy a kihívás, hiszen terveim szerint naponta 8-10 órát evezek majd, ezt a tervet csak az aktuális időjárás írhatja felül, és aki evezett már valaha, az pontosan tudja, hogy már önmagában az ücsörgés a hajóban is elég macerás ennyi ideig, az evezés már csak a plusz feladat."

Természetesen, hogy a család ne aggódjon, rendszeresen, naponta bejelentkezik majd a párjánál: "Műholdon keresztül küldöm a pozíciómat, illetve lesz egy kapcsolattartóm is, aki kezeli az expedíció honlapját, a sajtót tudja tájékoztatni az eseményekről. Az első év útvonala Budapestről Rijekáig tart, onnan jövőre Gibraltár a következő állomás, majd Koppenhága következik és végül az északi csúcs: a norvégiai Nordkinn-fok a végcél."

Hogy mindezt miért?

"Szeretném megismerni ezeket a csodálatos tengeri tájakat és a saját határaimat. De nemcsak megismerni szeretném, hanem a tapasztalataimat közreadni is. Jó volna könyvet írni az utazásról, amely nemcsak a tengeren zajlik majd, hanem bennem is. Hiszen egy ilyen hosszú úton, fizikai és lelki megterhelés alatt, egyedül, az ember egyfajta belső utazást is átél, fejlődik, sok mindent átértékel magával és a világgal kapcsolatban..."