Szívszorító: Íme az asszony, aki megölelhette azt a férfit, akiben fia szíve dobog tovább

A szívbeteg Bobby Doherty állapota az elmúlt két évben olyan sokat romlott, hogy a szervátültetés előtti öt hónapot kórházban kellett töltenie. A szívtranszplantációra várakozó Bobbynak már csupán hetei lettek volna hátra, ha még éppen időben nem kapja meg Stephen szívét. De Margaret bátor döntésének hála Bobby ma teljes életet élhet, sőt 11 hónappal ezelőtt gyereke is született.

Bobby nagyon hálás volt a második esélyért, ezért elhatározta, hogy levelet ír a donor családjának, melyben őszintén leírja érzelmeit, és találkozót kért Margarettől. "Szinte jobban izgultam a találkozás, mint maga a transzplantációs műtét miatt, de egyszerűen azt akartam, hogy lássa, milyen jót tett velem a fia. Jó ideig bűntudatot éreztem a donor halála miatt, de leírhatatlan érzés volt, mikor láttam, hogy Margaret mennyire örül nekem. Boldog vagyok, hogy személyesen is megköszönhettem neki önzetlen döntését, amivel megmentette az életemet" - mondta Bobby.

Margaret is nagyon izgatott volt a találkozás előtt. "Már több mint egy éve leveleztünk egymással, de a személyes találkozás egészen más. Attól féltem, hogy összeomlok, és csak zokogni fogok, de végül nagyszerű érzés volt találkozni azzal az emberrel, akin a fiam segíthetett" - emlékezett vissza a nagy találkozásra az elhunyt Stephen édesanyja.

Bobby Dohertynél születése után néhány órával örökletes szívelégtelenséget diagnosztizáltak az orvosok. Bobby csak egy szívkamrával született, és az orvosok véleménye szerint csupán három hónapja volt hátra. Bobby azonban rácáfolt az orvosokra, és úgy élte az életét, hogy egyetlen szívkamra dolgozott kettő helyett.

Bobby komoly szívbetegsége ellenére viszonylag normális életet élt, de 22 éves kora körül állapota fokozatosan romlani kezdett. Egy egyszerű megfázás nagyon leterhelte és megerőltette a fiú szervezetét, akit ekkoriban a londoni St. Thomas kórházban kezeltek. A szívkatéter-beültetés azonban nem sikerült jól, és Bobby állapota tovább romlott. A következő évek során számos műtéten esett át, de idővel kiderült, hogy egyetlen esélye a túlélésre a szervátültetés lenne.

Mikor a fiát gyászoló Margaretet a kórházban megkérdezték, hogy mit gondol a fia szerveinek felajánlásáról, az édesanya nem sokat gondolkodott, azonnal igent mondott. "Meggyőződésem, hogy a fiam is így döntött volna, mindig nagyon nagylelkű és adakozó természetű volt. Úgy éreztem, hogy így legalább nem hiába és nem értelmetlenül halt meg a fiam" - mondta Margaret.