Zombinak nézték a 80 éves bácsit - tetszhalottak

Gyermekei kérdésére válaszolt a halottnak hitt anya

Az 52 éves, szklerózis multiplexben szenvedő családanya, Tasleem Rafiq összeesett az otthonában, így a mentők a közeli kórházba szállították. Ott háromnegyed órán át sikertelenül próbálták újraéleszteni, pulzusát sem érezték, így otthagyták a kórteremben, az orvos pedig közölte a családdal a rossz hírt. Azok bementek elbúcsúzni a halottól, miközben az orvosok figyelmeztették őket, hogy az újraélesztési kísérlet során kapott adrenalinra a test még izomrángásokkal reagálhat, de ezek nem az élet jelei. A nő négy gyermeke az ágy mellett gyászolt, és anyjuk kezét fogták, miközben időnként úgy érezték, a halott nézi őket, vagy megmozdult, s végül az orvosok gyenge pulzust is észleltek, de a hosszú ideig tartó szívleállás miatt semmi jóval nem kecsegtették a családtagokat. Éjszaka aztán az egyik lány épp halottnak hitt anyjához beszélt, mikor az mindenki nagy meglepetésére válaszolt a kérdésére, egyre jobban lett, s végül agykárosodás nélkül épült fel a "kalandból".

Saját sírjából kellett kimásznia egy brazil kamionsofőrnek

Bár Tasleem kórházi körülmények között tért magához, addig a tizenegy éve fejbelőtt és megvert brazil kamionsofőr nem volt ilyen szerencsés: neki saját sírjából kellett kimásznia. A 43 éves Pedro da Silva Correát öt drogkereskedő támadta meg, megverték, majd egy közeli temetőbe vitték, ahol bedobták egy sírgödörbe, kétszer belelőttek a biztonság kedvéért, majd némi földet lapátoltak rá, és otthagyták. Pedro valahogyan túlélte a megpróbáltatásokat, s bár elájult, még lélegezni is tudott valamelyest a vékony földréteg alatt. "Temetése" után 13 órával magához tért, és súlyos sérülései ellenére kimászott sírjából, majd véresen, földesen elindult a kórház felé, nem kis riadalmat okozva ezzel a fejvesztve menekülő temetői látogatók és a járókelők között. A kórházba érve Pedrót megvizsgálták, fejéből kioperálták a golyókat, majd a rendőrség is vizsgálatot indított az ügyében.

Zombinak nézték a 80 éves bácsit

Egy dél-afrikai idős férfi pedig egy erős asztmaroham után valóban tetszhalottként a hullaházban tért magához, mivel pulzus híján halottnak nyilvánították. A család kérésére az elhunytat a hullaházban helyezték el, de a bácsi egy nap múlva magához tért, és elkeseredetten kiabálni kezdett, hogy engedjék ki. A riadt hullaházi dolgozók persze szellemnek tartották, kihívták a rendőröket, akik zombi helyett a meglehetősen zaklatott, de nagyon is életben lévő nyolcvanéves bácsit szabadították ki.

Jelzőszerkezetes koporsókat gyártottak, mert rettegtek az élve temetéstől

A halottnak hitt sérültek nem modern korunk találmányai, sőt: a megfelelő vizsgálatoknak és képzett orvosoknak köszönhetően ma már csak igen ritkán történik meg, hogy halottnak hisznek valakit, miközben még pislákol benne az élet. A halál folyamatában azonban több állomás van, s korábban a tudatlanabb emberek bizony gyakran tartottak valakit halottnak - tévesen. Mikor először sikerült vízbe fúltnak hitt, nem lélegző embereket életre pofozni, akkor dőlt le az első tévhit: aki nem lélegzik, az halott. Az 1700-as évek végefelé már elektromos áramütéssel próbálták helyreállítani a leállt szívet, tehát a megszűnő szívdobogás sem maradt meg egyértelmű jelként. Akkor viszont ha sem a légzés, sem a szívdobogás nem ad egyértelmű magyarázatot, mikortól tekinthető halottnak valaki? A tanácstalanság miatt sok élve eltemetett szerencsétlenről maradtak vissza legendák, s még Kossuth Lajos is élesen bírálta anno a magyar közegészségügyi helyzetet, mivel az előírt kétnapos halottkémlelést nemigen tartották be.

Az emberek pedig elkezdtek rettegni az élve eltemetéstől, így még jelzőszerkezetes koporsókat is gyártottak, egészen addig, míg a huszadik századi orvostudomány már - néhány kivételtől eltekintve - bizonyossággal állapította meg a halált.

A halál folyamata nem egyetlen pillanat

Bár a halált pillanatnyi történésnek tartjuk, igazából egy folyamat, mely a légzés és a keringés megszűnésével indul el. A tudatvesztés után van egy rész, ahol még visszafordíthatók a folyamatok, ez a klinikai halál állapota, mivel a légzés, a keringés és az agyműködés átmenetileg nem működik. Ha ezt a folyamatot nem fordítják meg, akkor bekövetkezik a biológiai halál, mely a szervezet teljes és végleges leállását jelenti. A visszafordíthatóság időpontjáról viszont nincsenek pontos információk, hiszen az agy oxigén- és vérellátás nélkül egyéntől, hőmérséklettől függően más-más ideig marad életképes. Amíg az agyhalál nem következik be, a beteg sokszor orvosi segítséggel életben tartható, s akár károsodás nélkül is felgyógyulhat attól függően, milyen hamar sikerült beavatkozni. De mint látható, szervezetünk nem csupán orvosi értelemben vett szövethalmaz, s előfordul, hogy segítség nélkül is egyszerűen - csodával határos módon - magához tér a halottnak hitt ember.

Láttad már? Benne vagyunk a tévében!