Senki nem tudja, miért lázas 10 éve a magyar író

A most 36 éves férfi kálváriája lassan tíz éve kezdődött egy egyszerű őszi náthával: "2003-ban, mikor még a miskolci börtönben dolgoztam informatikusként, elkapott egy szokásos náthás megbetegedés. A háziorvos antibiotikumot írt fel, én beszedtem, de míg a torokfájás, a köhögés elmúlt, a lázam nem. Ennek ellenére bejártam dolgozni, de folyamatos 38,2-38,6 °C-os testhőmérséklettel. Hol táppénzen voltam, hol dolgoztam, így ment ez kilenc hónapig - volt, hogy majdhogynem négykézláb mentem be -, mikor közös megegyezéssel felmondtam a munkahelyemen. Az utóbbi tíz évben nem tudom, hány kórházat és ambulanciát jártam meg, most épp Debrecenben az immunológia a soros, s bár mondhatom, hogy a legjobb orvosokat kereshettem fel, a mai napig senki nem tudja, mi bajom van. Idővel leszázalékoltak, született két gyermekem, és történelmi regényeket kezdtem írni - bár a láz az itthon maradásnak köszönhetően mérséklődött kissé, még mindig 37,6 °C-os állandó hőemelkedésem van."

A hazai orvosok teljesen tanácstalanok Béla betegségével kapcsolatban, így valószínű, hogy Dr. House segítségére lenne szüksége egy diagnózishoz: "Az egyik orvos szerint vírusmaradvány okozta szövődményem van, egy másik szerint autoimmun betegségem. De gyanakodtak leukémiára, AIDS-re, pszichológiai problémára, szívbajra, sőt, az orvosi sorozatokban elhangzó összes létező furcsa betegségre is teszteltek, de hiába. Először ismerősök segítségével Szikszón feküdtem kórházba kivizsgálásra, mikor hetek, hónapok óta nem múlt a lázam, ott találtak ugyan a véremben valami fertőzésre utaló jelet, és infúziókúrát is kaptam, nem tudtak meggyógyítani. Közben vizsgálgattak, hasi ultrahangot végeztek, a szívemet is megnézték, mert az is okozhat ilyen hőmérsékleti kilengéseket, de semmit sem találtak. Hazajövetelem után itthon táppénzen voltam, de a háziorvos beutalt vagy nyolcféle helyre góckutatásra, így a fogászati röntgentől kezdve a gégészeti CT-ig, ismét jópár vizsgálat következett jópár orvossal egymás után. Ezek után kerültem Pestre, ott az összes vizsgálatot elölről kezdték, csak maga a góckutatás két hétig tartott, tenyésztéseket, vérvételeket, ultrahangokat csináltak, szteroidokat is kaptam, s annyit állapítottak meg, hogy a hosszan tartó láz miatt Sjögren-szindrómám alakult ki. Ez egy kötőszöveti érintettséget jelző, másodlagos tünetegyüttes, ízületi és bőrproblémákat foglal magában. Nálam ez annyit tesz, hogy teljesen rendszertelenül időnként fájnak az ízületeim, nem tudom őket terhelni, ha csinálnék egy fekvőtámaszt, akkor nem tudom megtartani magam a csuklómmal, a bőröm pedig rettenetesen ki szokott száradni. Legutóbb egy miskolci orvos, aki a vírusos szövődmény-elméletet állította fel, azt mondta, hogy ha igaza van, akkor mindenféle kezelés nélkül, magától mérséklődni fog a testhőmérsékletem, de nem tudni, mikor. Annyiban igaza lehet, hogy amióta nem ugrálok, hanem itthon írom a könyveimet, a korábbi 38,6 °C-ról lement 37,8 °C-ra - bár amikor sokat autóztam, mert édesapámat vittem orvosokhoz, akkor éreztem, hogy megint rosszabbul vagyok. A legutóbbi, debreceni diagnózis már autoimmun betegségre gyanakszik, de kezelést nem kapok, addig is kéthavonta vesznek vért a vizsgálatokhoz."

Bár a folyamatos láz megnehezíti Béla életét, még nem akadályozta meg abban, hogy megházasodjon, lediplomázzon, két gyermeket nemzzen és könyvet írjon. "Az esküvőnk időpontja előre le volt foglalva, így a lázam miatt nem halasztottuk el, bár érdekes volt fáradtan és lázasan táncolni, bulizni. Akkoriban még bejártam dolgozni is, ez volt a legnehezebb időszak. Az államvizsgán is lázasan vettem részt, de ennek ellenére tudtam koncentrálni, s bár azt hittem, egy szót sem tudok majd kinyögni, végül ötössel végeztem. Közben gyerekeket is szerettünk volna a feleségemmel, bár előbb meg akartuk várni a gyógyulásomat. Mivel az csak nem akart bekövetkeztetni, orvosi vizsgálatok és vélemények után belevágtunk, s két egészséges gyermekünk született. Az első könyvem azóta megjelent, most írom a folytatást. Bár állandóan fáradtabb és olykor levert vagyok, nem sajnálom magam, viszonylag jól vagyok, de ehhez az kell, hogy itthon legyek. Az ízületi fájdalmak, a bőrszárazság időről időre fellángolnak, de azt sem lehet tudni, hogy valami ízületi probléma miatt vagyok lázas, vagy a láz okoz ilyen fájdalmakat."

Béla furcsa esete, mint kiderült, cseppet sem egyedülálló: "Mivel sok kórházat bejártam, egész sok hasonló betegséggel küzdő sorstársammal találkoztam már. Egy részüknél megtalálták az okokat, de sokan vagyunk, akik egyelőre ismeretlen okokból élünk lázasan. Az utóbbi tíz évben is sokat fejlődött a tudomány, így sok tartós lázzal járó betegségnek tudtak már legalább nevet adni, de az enyémnek még nem. Bízom benne, hogy ahogy tovább fejlődik a diagnosztika, egyszer az én betegségemet is felismerik. Addig pedig írom a könyveimet, reménykedem benne, hogy sikeresek lesznek, és mivel közel laknak a szüleim, illetve apósommal együtt is lakunk, mindenki segít a családban mindenkinek, amikor szüksége van rá. A láznak egyetlen előnyét élvezem, hogy kevésbé vagyok fogékony a betegségekre: míg a család elkap öt betegséget, addig én egyet, és az sem rosszabb, mint bárkinek. Egy ideje már meguntam a méricskélést, bár egy új tünet miatt elő kell vennem a lázmérőt: időnként teljesen váratlanul, hirtelen ebből a félig lázas állapotból leesik a hőmérsékletem 35, 2 °C-re. Ettől nagyon rosszul vagyok, szédülök, le kell feküdnöm, s ráadásul teljesen rendszertelenül történik mindez. Bár az egyik orvos megkért, hogy figyeljem, a gyógyulás jeleként nem kezd-e ingadozni a hőmérsékletem, magyarázat persze erre sincs."

Láttad már? Benne vagyunk a tévében!