Egyre több a mutáns ember: nincs szaguk

Mindannyian ismerünk valakit, akire ráférne egy alapos fürdés, de több mint egymillió szerencsés brit még dezodor nélkül is képes friss és üde maradni. A mázlisták 80 százaléka azonban annak ellenére is használ dezodort, hogy nincs szüksége rá, mert "kulturális normának" tekinti azt. A tudósok szerint ők fölöslegesen pazarolják a pénzt, mivel egy egyszerű génteszt segítségével kideríthető, valójában van-e értelme a verejtékezést szabályozó kencék használatának.

Szerencsés génmutáció

A 6495 nő bevonásával készült vizsgálatban 117-ről - azaz körülbelül minden ötvenedikről - derült ki, hogy az ABCC11 néven ismert gén ritka mutációját hordozza, ami azt jelenti, hogy hónaljuk verejtékmirigyei nem termelnek jellegzetes szagú izzadságot. Közülük azonban csak 26-an bíznak a testükben annyira, hogy ne nyúljanak dezodor után - olvasható a Journal of Investigative Dermatology című szakfolyóiratban.

"A szerencsés biológiai jelenségben érintettek negyede tudatosan vagy tudat alatt észrevette, hogy egyszerűen nincs testszaguk. A többieknek sem lenne szüksége dezodorra, mégis használják nap mint nap a társadalmi elvárások kedvéért" - mondta Ian Day, a Bristoli Egyetem professzora. "Ez a helyzet pont az ellenkezője annak, mint amit Északkelet-Ázsiában lehet tapasztalni, ahol a legtöbb embernek nem kell dezodor, ezért nem is használ" - tette hozzá a kutató.

A fülzsíron már látszik, hogy mutáns-e valaki

Kiderült, hogy a fülzsír állaga megbízható jelzője lehet annak, hogy valaki hordozza-e ezt a bizonyos génváltozatot: akié száraz, annak a hónalja "szagmentes övezet", akié viszont ragadós massza, jobb, ha a dezodornál marad. "Eredményeink a személyi higiénia fenntartására készült termékek választásakor is hasznosak lehetnek. Egy egyszerű génteszttel megállapítható ugyanis, ha valaki számára fölösleges az izzadásgátló használata" - magyarázta dr. Santiago Rodriguez.

Korábbi tanulmányok már megállapították az összefüggést az ABCC11 gén és a hónalj eredetű testszag között. Bizonyos verejtékmirigyek olyan folyadékot termelnek, amelyek baktériumokkal együtt kellemetlen szaghoz vezetnek annál, akinél aktív az ABCC11. Inaktív variánsa azonban "kellemes mellékhatással" jár. A testszagot produkáló személyek öt százaléka viszont egyáltalán nem használ dezodort.

Kellemetlen testszagtól szenvedsz? Ez lehet a megoldás

Legtöbbünk azonban nem olyan szerencsés, hogy genetikailag távol tudja tartani magától a szagokat. Az eredetileg teljesen normális testszaggal rendelkező embereknek is megváltozhat a szaga, és a kellemetlen kipárolgás rengetegféle konkrét betegség tünete lehet (például a mellrák, anyagcserezavar, májbetegség, pajzsmirigy-túlműködés, cukorbetegség, reflux stb.). Ám nem mindig fizikai betegséget jelez a kellemetlen szag, sok esetben lelki eredetű pszichés zavarról van szó.

Holisztikus elméletek szerint az erős, kellemetlen testszag belső, rejtett félelmet jelent. A félelmek, szorongások, az elfojtott düh előbb vagy utóbb kitörnek belőle, de ezt a dühkitörést megelőzi a nem tudatos megszabadulás - ez pedig a testszagban jelenik meg. Mivel ez a testszag nem elsősorban a testünk tisztán tartásának a hiányából fakad, éppen ezért nem is elég (bár elengedhetetlen része) a megfelelő testi higiénia. De a holisztikus elméletek szerint a valódi megoldást csak az lehet, hogy belülről is "tisztába tesszük magunkat". Az elmélet szerint a gyermekeknél ritkán fordul elő a test ilyen jellegű kipárolgása, tehát gondolatainkat és érzelmeinket is gyermekivé kell tenni - náluk a félelem és a szorongás még nem jellemző.

Ritka betegség: képzelt testszag

Az olfactory reference syndrome (ORS) következtében bizonyos emberek folyamatosan azzal az érzéssel élnek, hogy kellemetlen testszaguk van. Mivel ez egy titkolt rendellenesség, nagyon ritkának tűnik, de mivel szégyellik, ezért pontosan nem mérhető meg, mennyire elterjedt. A betegség igencsak súlyos, hiszen folyton mosakodnak, nem mennek el otthonról, nem élnek normális társasági életet, és háromnegyedük gyakran foglalkozik az öngyilkosság gondolatával. Egy kutatás szerint a diagnosztizált betegek 5 százaléka valóban meg is kísérli az öngyilkosságot.