"Őrülten belém szeretett" - Salvador Dalí szerelmei

A zseniális művész ifjúkora óta körbe volt véve hódolokkal, és általában az jutott célba nála, aki a legerőszakosabb volt. Szépséges és tehetséges költők, festők, divatterverzők, modellek reménykedtek benne, hogy elnyerhetik Dalí szerelmét, ő viszont első házasságáig szűz maradt, és később is inkább csak nézni szerette felesége szexuális aktusait.

Federico Garcia Lorca - Cigányrománcok

2008-ban került mozikba a "Kis hamvak - Lorca és Dalí" című film, amelyben Robert Pattinson alakítja az ifjú Salvadort. Az inkább alternatív filmnek, mint hollywoodi kasszasikernek nevezhető mozi a két zseni titkos kapcsolatát dolgozza fel. A forgatókönyvet a fiatal Dalí titkos naplója ihlette: Salvador és Federico a húszas évek elején ismerkedtek meg Madridban, és azonnal vonzódni kezdtek egymáshoz. Dalí így írt ezekről az évekről: "Én voltam szerelmének egyedüli tárgya. Közismerten homoszexuális volt, és őrülten belém szeretett." A Cigányrománcok szerzője még verset is írt szerelmének: "De főként hadd daloljam közös gondolkodásunk, Mely borús és aranyló napokban összeforraszt. A fény, mely elvakítja szemünk, nem A Művészet, Szeretet s barátság inkább s a jó közös harc." A festőt is megihlette az új szerelem: a Csendélet (Meghívás alvásra) című képe az alvó Lorcát ábrázolja. Ám meglehetősen szoros barátságuk ellenére a testiség nem volt a mindennapjaik része. Dalí egyszer azt mondta, megpróbáltak szeretkezni, de több fájdalommal, mint élvezettel járt. Ekkoriban kezdődtek Dalí - sokak szerint haláláig megoldatlan - szexuális zavarai: egyszerűen képtelen volt elengedni magát. Gyűlölte, ha megérintik, ezért jobb híján önmagával folytatott szokatlanul kalandos szexuális viszonyt - erről árulkodik "A nagy maszturbáló" című festménye is. Ám a kapcsolat nem a testiség (hiánya) miatt szakadt meg: Lorca szemében Dalí és a szürrealisták művészetellenes akciót folytattak, őt magát viszont inkább a népművészet vonzotta.

Gala Dalí - Gyorsan mozgó csendélet

Dalí még csak huszonöt éves volt, amikor szülővárosának tengerpartján megpillantotta leendő feleségét, Galát, ám később vallotta: abban a pillanatban beleszeretett. A harmincöt éves asszony már egyszer férjnél volt, botrányos viszonyairól pletykált a művész szcéna, és klasszikus szépségnek sem volt mondható, de mindez nem foglalkoztatta Dalít. Magával ragadta Gala ösztönös és zabolátlan viselkedése, akaratereje, és hamarosan össze is költözött vele egy Torremolinos nevű halászfalucskában. A párocska alaposan feltüzelte a falu mélyen vallásos közösségének kedélyeit: az asszony miniszoknyát viselt, a napon sütkérezve nyilvánosan monokinizett, Dalí pedig jelmezszerű ruhákban mászkált, és lépten-nyomon csókolgatta kedvesét. 1934-ben házasodtak össze. A II. világháború borzalmai elől New Yorkba menekültek. Gala már a hatvanas éveiben járt, de szexuális étvágya csak nőtt: fiatal szeretőket gyűjtött maga köré, és kitartottjai is voltak, akik rengeteg pénzt emésztettek fel a Dalí-vagyonból. Előfordult, hogy huszonéves drogosokat szedett fel az utcán, felkarolta őket, és romantikus utazásokra vitte őket Európa-szerte. Férje természetesen tudott minderről, de nem zavarta a dolog - mi több, élvezettel nézte feleségét, amint más, gyakran biszexuális férfiak gyűrűjében szeretkezik. A furcsa pár végül a spanyolországi Púbolban vásárolt kastélyt, amely kimondottan az efféle ceremóniákra szolgált. Dalíék ekkorra már a divatvilág ünnepelt sztárjai voltak, ezért nem okozott nehézséget gyönyörű, fiatal modellfiúkat vadászni az ügynökségektől - még akkor sem, amikor Gala már nyolcvanöt éves volt. A nő 1982-ben, nyolcvanhét évesen hunyt el. Kérésére testét bebalzsamozták, és kedvenc, vörös Christian Dior ruhájában helyezték örök nyugalomra a kastély kertjében.

A szeretők - Elrejtett arcok

Az "Elrejtett arcok" Salvador Dalí egyetlen regénye, amely cseppet sem meglepő módon egy szokatlan szerelmet mesél el. Ha Dalínak lenne saját profilja valamelyik közösségi oldalon, egészen biztosan rengeteg emberrel lenne "bonyolult kapcsolatban". És bár sosem volt titok, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek underground, majd diszkóikonjával, Amanda Learrel egyfajta "spirituális házasságban" élt, időről időre előkerülnek nők és férfiak, akik Dalí egykori szeretőinek vallják magukat. A legérdekesebb "coming out" néhány évvel ezelőtt történt, amikor is egy ötvenkét éves spanyol nő, Pilar A. DNS-teszttel akarta bizonyítani, hogy ő Salvador Dalí eltitkolt lánya. A nő vallja: édesanyja szobalányként dolgozott az ötvenes években, és azon szerencsések közé tartozott, akik a hálószobába is bebocsátást nyertek Dalíéknál. A kettejük közötti hasonlóság elképesztő - az asszonynak csupán egy bajuszra lenne szüksége, hogy a művész pontos mása legyen. Ám a teszt eredményét máig nem tudja senki: Pilar A. állítja, hogy többször is elvégeztette, de az eredményeket rendre eltitkolják előle - szerinte pedig ez már önmagában is bizonyíték arra, hogy valóban ő Dalí egyetlen élő leszármazottja.

(A Lorca-versrészlet Somlyó György fordítása.)