Félénk vagy dadog a kicsi? A stressz miatt lehet

A hirtelen változásra példa lehet az óvoda vagy az iskola megkezdése, a kistestvér születése miatt megváltozott körülmények, a költözködés, az iskolaváltás, a szülők veszekedése vagy válása, esetleg az iskolai zaklatás, csúfolódás.

A tartósan fennálló, stresszkeltő hatások között gyakoriak a családi konfliktusok, a szülők agressziója vagy devianciája, az iskolai túlterhelés, a kedvezőtlen életkörülmények vagy a gyermeket a csoportban érő hatások (például iskola zaklatás).

Milyen tünetei vannak, ha stresszes a gyerek?

A gyerekek a maguk sajátos módján mutatják ki a stresszes állapotot. Tipikus reakció a regresszió, amikor egy már meghaladott, korábbi életkor viselkedésformái térnek vissza időlegesen, mint például a bepisilés, a dadogás, a szülők ágyában alvás, az ujjszopás, az önringatás, a félénkség és az önállótlanság.

A stresszes gyermek testi tünetei lehetnek az emésztéssel összefüggő problémák (hasfájás, hasmenés, székletvisszatartás, gyomorfájás, étvágytalanság, válogatósság), a fejfájás, a hátfájás, az alvásproblémák (éjszakai ébredések, nyugtalan alvás, alvajárás), a körömrágás, az étkezési zavarok (anorexia, bulimia, kóros elhízás), az izmok akaratlan összerándulása (az úgynevezett tik), esetleg az allergia és az ekcéma. Problémáik lehetnek a vérnyomással, legyengülhet az immunrendszer, ami gyakori fertőzésekhez és óvodai, iskolai hiányzásokhoz vezethet.

A viselkedészavarok között tipikus a hiperaktivitás vagy éppen ellenkezőleg, a gátolt, bezárkózó magatartás. A gyermek lehet agresszív, depressziós, kedvetlen, motiválatlan, fásult vagy félénk és szorongó. Önértékelése csökkenhet, bűntudata lehet, vagy kóros szokásokat vehet fel. Mindig fontos jelzés a tanulmányi eredmények hirtelen romlása is (bár ez nem csak stresszt jelezhet).

Nem baj, ha este tombol egy kicsit

A stresszes gyermek fokozott figyelmet igényel. Viselkedésével azt üzeni szüleinek és a világnak, hogy segítségre van szüksége, mert képességeit és erejét meghaladja az élethelyzet vagy a feladatok.

Az első teendő a stresszes állapot felismerése a fentebb felsorolt tünetek alapján. Sokszor az életkörülmények elemzéséből is kiderül, mi okozza a gyermek túlterhelését. Fontos, hogy a szülők és az iskola csak a gyermek képességeinek megfelelő elvárásokat támassza vele szemben, és legyen türelmes a nehezebb periódusokban.

Az időbeosztás megváltoztatásával intézzük úgy a gyermek napjait, hogy többet aludhasson és jobban kipihenje magát. Segíthet a fokozott mozgás (biciklizés, futkosás, ugrándozás a többi gyermekkel vagy a jól kiválasztott sport), mert a mozgás biológiai úton képes elvezetni a stresszt és annak élettani hatásait is semlegesíti. Ne tiltsuk, ne fegyelmezzük az esti hiperaktív periódust sem, inkább segítsünk rá és játsszunk is a gyermekkel.

Nézd meg, hogy miként töltheted fel a kicsit pozitív energiával!

A stressztünetek jelentkezésekor többnyire az édesanyának van a legnagyobb intervenciós lehetősége. Igen sokat segíthet gyermekének azzal, ha több időt tölt vele kettesben, csak rá figyelve. Játsszon vele olyan játékokat, amiket a gyermek igényel, beszélgessen vele és figyeljen rá. Kisebb gyermekkel együtt fürödhet este az édesanya és közben játszhatnak a fürdőkádban. Kicsit kényeztetheti is őt, mintha kisgyermek volna.

Ha a gyermek többet kap azokból az ősi "erőforrásokból" (azaz anyai szeretetből, törődésből, együtt töltött és egymásra fordított időből), amelyekből kisgyermekként is sokat kapott, gyorsan feltöltheti azt a szimbolikus "tartályt", ami utána erőt ad a nehéz helyzetekben is. Szóban is dicsérjük meg a gyermeket, bátorítsuk és fejezzük ki bizalmunkat abban, hogy ügyesen fogja megoldani a jelenlegi problémákat.