Hazugságböjt karácsonyra: enélkül is lehet élni?

Miért hazudunk mégis?

Azért, mert a tét, életben maradástól függetlenül is magas. Az érvényesülés az, ami miatt naponta minimum háromszor (vagy többször) hazug kijelentés hagyja el a szánkat.
A hazugság pontos oka azonban ezerféle lehet és más motiváció miatt hazudik a nő, másért a férfi, megint másért a gyerek. Emberi kapcsolataink minősége is más és más hazugságokat csikar ki belőlünk. Hazudhatunk félelemből, ha nagy nyomás alatt kell teljesíteni a munkahelyen - és függő helyzetben érezzük magunkat a főnök előtt. Hazudhatunk szánalomból a barátnőnknek, mert nem akarjuk megbántani őt, de hazudhatunk kényelemből, mert a fene se akarja újrakezdeni a vitát az anyjával vagy a párjával. Egy felmérés szerint hazugságaink zöme a munkával, a holléttel és a házimunkával kapcsolatos. De nem sokkal marad le a vitát elkerülő vagy szánalomhazugság se a sorban. Naponta legalább kétszer füllentjük azt valakinek, hogy jól áll neki a ruha, ügyes volt, vagy nem haragszunk rá, mint azt, hogy egész nap égett a kezünk alatt a munka, holott órák óta a netet böngésztük.

De nem csak szavakkal lehet hazudni. Hamis lehet a másik felé küldött üzenet, ha úgy kap elfogadó gesztust, mosolyt, ajándékot vagy szexet, hogy amögött nincs valós érzelem vagy vágyakozás. Hazugság lehet a túlzó smink vagy az életkortól eltérő öltözködés is. Mimikri, hogy leplezzük valós korunkat, vagy szebbnek mutassuk magunkat annál, mint ami a valóság.

Civilizációs maszatolás

Nagyon is úgy tűnik, hogy létezik csak az emberekre jellemző kultúr- vagy civilizációs hazugság, ahol a társadalmi viselkedésbe nemcsak hogy belefér, de el is várt egyféle udvariassági füllentés. A nekünk szegezett kérdésekre, hiába gondolunk (vagy gondol párunk) mást, egyszerűen nem illik szó szerint, szemtől szembe megmondani az igazat. Pedig hosszú távon egészen biztosan hasznosabb lenne, előremutató és motiváló, ha a párunk mosolyogva, bántó él nélkül közölné velünk, hogy a szőke haj szelídebb volt, mint a vörös, vagy hogy az a szoknya már tényleg túl rövid.

Kommunikációs fegyver helyett

Ha a párkapcsolati kommunikáció hazugságmentes lenne, valószínűleg hamarabb érnének véget azok a kapcsolatok, amelyek valójában nem működőképesek, miközben az életképes kapcsolatok akkor is megerősödnének, ha a felek őszinték lennének egymáshoz. Vagyis valójában nincs szükség füllentésre, sőt csak összezavarja és elbizonytalanítja a feleket. Főleg, ha gyakran kapja füllentésen a másikat, vagy egyik-másik belebukik abba, hogy nem tudja fenntartani a látszatot a kijelentései és a viselkedése között.

Hazugságböjt karácsonyra - ajándékba

Valószínűleg nagyszerű ajándék lehetne - a vágyott tárgyak mellett az is -, ha ezen az ünnepen kipróbálnátok a hazugság nélküli egymás mellett élést. Ez persze nem jelenti azt, hogy otrombán fejezitek ki a kritikát - mert például odaégett a kacsasült -, de azt mindenképp, hogy érzéseitekről, vágyaitokról és szándékaitokról a valóságot mondjátok és mutatják egymás felé. Minimum három napon keresztül. A füllentésmentes ünnepbe beleférhet az is, ha elmondjátok, nem jött be az ajándék, legfeljebb közösen cserélitek be majd olyanra, ami valóban örömet okoz, ahelyett, hogy évekig kerülgetitek a fölösleges, utolsó pillanatban vásárolt vázát, vagy magatokra erőltetitek a két számmal kisebb szexi fehérneműt. Az őszinteség ugyanis valóban ajándék lehet akkor, ha azt megfelelő módon kommunikáljátok, és arra ad esélyt, hogy a másik a valós éneteket ismerje meg. Máz, smink, álarc, távoltartó gesztusok nélkül.

Gazdag Enikő pszichológus:

"A hazugság valóban életünk része, azt letagadni is hazugság lenne. Ám a fontos az, hogy legalább önmagunknak ne hazudjunk. 'Hazugsághierarchiát' is felállíthatunk ugyan, de felesleges, mert az elhangzott hazugság az egyik fél szempontjából csupán füllentés, míg a másik fél azt sértő, romboló hazugságként élheti meg. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a hazugságban van felelőssége a másik félnek is. Ha vizsgáljuk, csakis ennek fényében szabad ezt kezelni."