„Ilyenkor sírva üvöltök mindenkivel és gyűlölöm magam” - nők menzesz előtt

A PMS pontos okai a mai napig nem tisztázottak. Minden bizonnyal szerepet játszanak benne a hormonális tényezők, vagyis hogy az ösztrogén és a progeszteron szintje csökken, de a tünetek jelentkezését befolyásolhatja akár az endorfin tartósan alacsony szintje is.

Az azonban egyre inkább biztosabbnak tűnik, hogy a depresszió és a PMS között erős összefüggés van. Egyes feltételezések szerint a depressziós egyéneknél jóval magasabb arányban jelentkeznek a PMS panaszok, de ennek más olvasata is létezik, hiszen a PMS-ben szenvedő nők 57-100%-nál fordult már elő depressziós tünet. Vagyis erős kölcsönhatás is kimutatható a PMS és a depresszió között.

Agresszió-önagresszió?

Bár a tünetek néha valóban csak múló kellemetlenséget okoznak, azért mégsem lehet félvállról venni a kérdést, ugyanis a nők által elkövetett agresszív cselekedetek egy jókora része a premenstruációs tünetek (feszültség) számlájára írható. A női öngyilkosságok ideje is gyakran datálódik erre a rövid, de rendkívül kritikus időszakra. Olyan ez, mintha abban a néhány napban a nők egy része a világot a valóságosnál jóval sötétebbnek és fenyegetőbbnek érezné, a problémákat felnagyítva látná, nem képes a logikus, objektív gondolkodásra, és a megoldást ennek a rövid, de zavart és beszűkült tudatállapotnak köszönhetően az öngyilkosságban látná.

Gyermekbántalmazás az „őrült napokon”

Bár e pillanatban nem találtunk naprakész statisztikát arra vonatkozón, hogy a hazánkban bekövetkezett gyermekbántalmazások hány százalékánál érhető tetten közvetlenül a fel nem ismert vagy felismert, de nem kezelt PMS, ha azt nézzük, hogy a gyermekbántalmazások jókora részét (mintegy 80%-t) családon belül követik el, akkor feltételezhetően magasra rúghat ez az arányszám.
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet adatai szerint hazánkban évente 30 gyermek veszíti életét bántalmazás vagy végzetesen súlyos elhanyagolás miatt, de szintén az OGYI adataiból azt is tudjuk, hogy például 2010-ben több mint 2000 olyan gyermek került a gyermekvédelem látóterébe, akik egyértelműen valamilyen jellegű fizikai bántalmazást szenvedtek el, javarészt saját családjukon belül. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a gyermekbántalmazás a társadalom minden rétegében megjelenik, vagyis az iskolázottság és a megfelelő vagy átlagon felüli anyagi jólét sem nyújt önmagában védelmet a gyerekeknek a bántalmazás ellen.
Ám statisztikai adatoktól és szélsőséges anyai megnyilvánulásoktól függetlenül, valószínűleg aligha akad olyan anyuka, aki egy-egy feszültebb nap során ne kiabált volna rá (előbb és hangosabban) a gyerekére. Vagyis egészen biztosan hamarabb fogy el az édesanyai türelem akkor, amikor hasogat a feje, feszül a melle, borongós a hangulata és hiperérzékeny az idegrendszere.

Féltékenység és gyilkos düh

A párkapcsolati feszültségek is ezeken a napokon éleződhetnek ki. Egyre gyakrabban kérik a párkapcsolati tanácsadásokon a konfliktusokkal küzdő pároknál a nőket, hogy néhány hónapig figyeljék testük működését és írják fel azokat az időpontokat, amikor gond nélkül belesétálnak egy-egy konfliktusba, sőt kezdeményezik azokat. A kérés nem véletlen, hiszen a megfigyelésekből egyértelműen kiderül, hogy a premenstruációs időszakban megemelkedik a konfliktusok (a nők által kezdeményezett konfliktusok) száma, illetve a nők ebben a néhány napban jóval kevésbé toleránsak párjuk gyengeségeivel szemben. Mi több, szinte keresik a „bajt”, jó néhányan például arról számolnak be, hogy ez az az időszak, amikor irracionális féltékenység gyötri őket: önértékelésük, női önbecsülésük romokban hever, és mindenhol veszélyt szimatolnak.

A PMS-nél közel 150 tünetet tartanak számon, ezek közül a leggyakoribbak:

- Hangulatingadozások: depresszió, levertség, szorongás, feszültség, ingerlékenység, düh
- Mentális tünetek: alacsony koncentrációs készség, döntési bizonytalanság vagy döntésképtelenség
- Fájdalom: fejfájás, emlőfeszülés, bimbóérzékenység, hónalji fájdalmak, ízületi és izomfájdalmak
- Idegrendszeri problémák: alvászavarok, álmatlanság, aluszékonyság, étvágytalanság-falánkság, ólmos fáradtság, „ügyetlenség”, szédülés, paresztézia (hangyamászás érzése)
- Gyomor-bélpanaszok: hányinger, hasmenés
- Vegetatív panaszok: fokozott verítékezés, szapora szívverés, erős szívdobogás
- Vízháztartási tünetek: a test „felpüffedése”, testsúlynövekedés, csökkent vizeletvisszatartás
- Bőrpanaszok: pattanások megjelenése, zsíros bőr és haj

A PMS kezelése

A panaszok kezelésénél rendkívül fontos a tudatosság, vagyis hogy legyünk képesek testünk jelzéseit időben észlelni, és azokat megelőzni vagy ésszerűen és gyorsan reagálni.
A PMS tüneteinek egy része rendszeres mozgással és a táplálkozás megváltoztatásával megelőzhető ugyan, de a rendszeresen visszatérő és súlyosbodó tendenciát mutató tüneteknél ne szégyelljünk szakemberhez, nőgyógyászhoz, de ha kell akár pszichiáterhez fordulni, hiszen a tünetek gyógyszeres kezelése szakvizsgálatokhoz kötött, valamint a szorongásoldók és egyéb gyógyszeres terápiák vénykötelesek.