A méhnyakrák megelőzhető, de ezért tenned is kell

A méhnyakrák nem más, mint a méh legalsó részének, a méhszájnak a daganata. A betegség azért különösen veszélyes, mert a méhnyak hámján képződő daganatsejtek rövid idő alatt szétterjedhetnek a szervezet más részeibe is. Emiatt fontos a szűrés, amely képes kimutatni már a méhnyakrák kialakulása előtti állapotot is. Tehát aki rendszeresen részt vesz rákszűrésen, az nemcsak időben meg tudja kezdeni az esetlegesen kialakuló betegség kezelését, hanem már eleve annak kialakulását is nagy eséllyel meg tudja előzni.

A méhnyakrákot megelőző állapot szűrése az első lépcső

A hivatalos ajánlás szerint méhnyakrákszűrésen háromévente célszerű átesni, ám mint dr. Vajda Miklós szülész-nőgyógyásztól megtudjuk, ennek elvégzését évente szokták javasolni az orvosok. Ez a vizsgálat kimutatja a méhnyakrákot megelőző állapotot, ám nem alkalmas arra, hogy kiderítse, fennáll-e a betegséget a későbbiekben esetlegesen kiváltó HPV fertőzöttség, és ha igen, vajon magas kockázatú-e, tehát nagy eséllyel méhnyakrákot okozó típus jelent-e meg a szervezetben. „Magát a HPV-fertőzöttséget nem szokták külön szűrni, csak akkor, ha a citológus HPV-fertőzésre utaló gyanús jelet észlel, és erre a citológiai lapon fölhívja az orvos figyelmét. Ha ez megtörténik, már indokolt a további vizsgálat, ezért az orvosok javasolni szokták a vírus tipizálását. Ezzel lehet meghatározni azt, hogy az elváltozást a vírusnak mely fajtája okozza” – magyarázza Vajda. Mint mondja, ha alacsony kockázatú törzset azonosítanak, akkor nem valószínű, hogy az méhnyakrákot okoz. A rendszeres szűrővizsgálatra a későbbiekben ilyenkor is szükség van, ám különösebb aggodalomra nincs ok. Ha viszont a vírus a magasabb kockázatúak közé tartozik, már mindenképp gyakoribb kontrollra van szükség, akkor is, ha maga a citológia nem jelez méhnyakrákot.

Aktív szexuális élet mellett nem szabad elhanyagolni a szűrést

A fokozott figyelem azért fontos, mert ugyan normál esetben a szervezet védekező rendszere, mint minden vírust, a magasabb kockázatú HPV-t is legyőzheti, azaz nem alakul ki miatta méhnyakrák, de ez nem mindenkinél garantálható. Emiatt válik még fontosabbá a rákszűrés, amit ilyen esetben félévente mindenképp ismételni kell. Magát a HPV tipizálást a társadalombiztosítás akkor támogatja, ha a rákszűrés eredménye legalább P3-as.
Vajda doktor kiemeli, hogy a rákszűrés ajánlott megkezdésének időpontja nem korhoz van kötve, hanem ahhoz, hogy a nők élnek-e már aktív nemi életet. Onnantól kezdve ugyanis fölmerül annak lehetősége, hogy HPV-vel fertőződjenek meg. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet szintén ezt emeli ki kampányában, hangsúlyozva, hogy a szűrés minden szexuális életét megkezdett nőnek ajánlott a serdülőkortól kezdve, de legkésőbb 25 éves kortól. Maga a vizsgálat a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezők számára ingyenes, teljesen fájdalommentes. Elvégzésekor a méhnyakról sejtkenetet vesznek, majd a levett mintát megvizsgálják. A szűrővizsgálat célja a vírus okozta sejtelváltozások, a rákmegelőző állapot minél korábbi felismerése. Mivel a fertőzésre és az abból esetlegesen kialakuló méhnyakrák kockázatára nincs kihatással az, hogy valakinek van-e gyereke, illetve hogy átesett-e már a menopauzán, a vizsgálat rendszeres elvégeztetésére idősebb korban is szükség van.