Mutasd a fogad, megmondom, hol élsz! Avagy a sokkoló magyar fogállapotok

2015.05.29.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Összehasonlítva Nyugat- és Kelet-Közép-Európa – és így hazánk – lakosságának szájegészségi állapotát, megállapíthatjuk, hogy a magyarok lényegesen több fogazati és parodontális (fogágy-, íny-) problémával küzdenek, mint a legtöbb nyugat-európai, elsősorban a skandináv országok lakói. Persze legyinthetünk, hogy ez azért nem is annyira meglepő...

A WHO adatai szerint sajnos ez a fiatal korosztályra is igaz. Átlagos szájhigiéniájuk rosszabb, a lepedék- és fogkőértékeik magasabbak, és ínygyulladásuk állapota is súlyosabb, mint nyugat-európai társaiké. Bár tinédzserkorban a fogágybetegség még csak elvétve fordul elő, de sajnos az ínyvérzés és a fogkő már ebben az életszakaszban is igen gyakori a régiónkban.

Egy hazánkban végzett szűrővizsgálat szerint a hétévesek körében 33,3%, a 12 évesek körében 20,9%, a 14 évesek között csak 13,1%-nak volt teljesen ép az ínye, és nem volt ínyvérzése. Szerencsére a hazai felmérések is mutatnak némi javulást. Míg 1985-ben a 12 éves korcsoportban a vizsgált személyek csupán 26%-nak volt ép az ínye, 1991-re ez az érték 39%-ra emelkedett, sajnos azonban a szuvas fogak számában nem mutatható ki ez a tendencia.

A nyugat-európai adatok szerint a felnőtt, középkorú lakosság 70%-ának vagy egészséges az ínye, vagy csak enyhe íny-, vagy fogágygyulladása van. Ugyanakkor egy közel 50 országot lefedő felmérés azt is megmutatta, hogy függetlenül egy ország gazdasági és társadalmi fejlettségétől, a felnőtt lakosok hozzávetőlegesen 10-15%-a szenved súlyos fogágybetegségben.

Ennek az oka, hogy ezek az emberek olyan általános – esetleges örökletes –betegségekben szenvednek, ami a szájhigiéniától, a fogmosás gyakoriságától vagy az általános fogorvosi ellátás minőségétől függetlenül hajlamosít súlyos fogágypusztulásra.

A többség esetében azonban a betegség az elhanyagolt szájhigiénia, a dohányzás, a zaklatott életvitel következménye, amely kellő időben végzett felvilágosító programokkal és rendszeres szájhigiéniás kezeléssel megelőzhető lenne.

Hasonlóan a tinédzser korosztályhoz a középkorú magyar lakosság parodontális állapota sem mutat rózsás képet, ez a gazdasági és szociális okokon kívül többek között annak is köszönhető, hogy a hazai lakosság szájhigiéniás szokásai és egészségtudatos magatartása jóval elmarad a nyugat-európai átlag mögött.

Az egy főre eső fogkrémfogyasztás alig emelkedett a rendszerváltozás óta, még mindig az évi alig három tubus/fő körül mozog, kevesen ismerik a fogselyem használatát, és sokan azt sem tudják, hogy a cukormentes rágógumi használata nem elsősorban a kellemes leheletet szolgálja, hanem jelentős szerepe van az étkezések közötti fogtisztításban, a nyáltermelés fokozásában, és így a fogszuvasodás megelőzésében.

Míg Skandináviában a felnőtt lakosság közel 80%-a évente legalább kétszer jelenik meg fogászati szűrővizsgálaton, és részesül rendszeres fogkőeltávolításban, addig a magyar felnőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz, és közel 20%-uk saját bevallásuk szerint még fájdalom esetén sem megy el.

Összegzésül kimondható a szomorú tény, miszerint annak, hogy a magyarok a szájhigiénia területén jelentősen elmaradnak a nyugat-európaiak mögött, nem csupán gazdasági okai vannak. Sokkal inkább a nem kellőképp egészségtudatos magatartás az oka. Így egyértelmű a megoldás is. Komoly szemléletváltozáson kell átesnünk ezen a területen is, hogy lassan felzárkózhassunk Európa nyugati feléhez – véli Dr. Gera István (Magyar Fogorvosok Egyesülete).

A rossz fogak megkeseríthetik életünket, és további komoly betegségekhez is vezethetnek, ezért érdemes megfelelően ápolni őket. Ha az alábbi néhány tanácsot megfogadjuk, máris sokat tettünk a tudatos szájápolás érdekében.

1. Mossunk naponta kétszer, jó technikával fogat!

2. Háromhavonta cseréljük le a fogkefénket! Ha tehetjük, használjunk elektromos fogkefét.

3. Rendszeresen használjunk fogselymet!

4. Évente egyszer menjünk el fogorvosi szűrésre, akkor is, ha nincs különösebb problémánk!

5. Fogyasszunk minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt, kerüljük a finomított, feldolgozott és cukros élelmiszereket!

6. Figyeljünk az élelmiszerek rejtett cukortartalmára!

7. Étkezések között, napi 4-5 alkalommal, 20 percig rágjunk cukormentes rágógumit!