Nem tudjuk, mi az, és még undorodunk is tőle

A Magyar Dermatológiai Társulat megbízásából készített reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság több mint fele szenvedett már valamilyen bőrbetegségtől élete során: a legtöbben az ekcémát (25%), a csalánkiütést (18%), a nem lábon jelentkező bőrgombát (12%) és a pikkelysömört (7%) említették, de sokan (15%) – kezelés vagy orvosi konzultáció hiányában – nevesíteni sem tudták bőrproblémájukat.

Nem tudjuk, mi az...

Sajnos többen nincsenek tisztában azzal, hogy egy-egy kiütés akár komoly belső szervi problémákat is okozhat. A kutatás válaszadóinak negyede tudja, hogy bizonyos bőrelváltozások akár diabétesszel vagy szív- és érrendszeri problémákkal is együtt járhatnak.

A probléma lélektani oldalát többen ismerik: a magyarok 59%-a egyetért azzal, hogy egy bőrbetegség könnyen depresszióhoz vezethet, és sokan (16%) az öngyilkosságot is a lehetséges következmények közé sorolják.

közülük minden negyedik válaszadó említette az önkezűség kockázatát.

A válaszadók ötöde viszont ártatlan, szakorvosi segítséget nem igénylő szépséghibaként tekint a bőrhibákra, kétharmaduk pedig azzal az állítással is egyetért, hogy a bőrápolás inkább egy női téma.

Igénytelenséget vagy allergiát sugall

A válaszadók 60%-a elsősorban allergiára gyanakszik, ha meglát egy bőrbeteget, minden ötödik ember viszont a mosdatlansághoz társítja a feltűnő kiütéseket. Inkább a férfiakra jellemző ez a gondolkodás: egynegyedük kapásból az érintettek rossz higiéniás körülményeivel magyarázza a bőrelváltozásokat.

Akármi is legyen a probléma oka,

tízből négyen (37%) pedig annyira tartanak a fertőzésveszélytől, hogy inkább félrehúzódnak a tömegközlekedési eszközökön. Az óvatosság ösztönös reakció, de nincs ok a félelemre, mert a bőrbetegségek döntő többsége nem terjed fertőzés útján.

Ez a krónikus urticariáról is kijelenthető, annak ellenére, hogy a betegség többségében ismeretlen eredetű, és bármikor, bárkinél kialakulhat. Az égő, kínzóan viszkető kiütésekkel és duzzanatokkal járó bőrbetegség pszichés problémákhoz, alvási nehézségekhez és – más bőrproblémákhoz hasonlóan – társadalmi elszigetelődéshez vezethet. Minden negyedik bőrbeteg rendszeresen tapasztal negatív reakciót a környezetében,

Egyeseknek az életét is megkeseríti

Vargáné Nagy Erika tinédzser kislánya egy éve érintett a betegség által. „Először azt gondoltuk, hogy allergiás reakció, ami majd elmúlik. Telt az idő, a kiütések nem múltak, és a lányom elkezdett aggódni, hogy mit fognak szólni a kortársai, ha megpillantják a kiütéseit, amikor a testnevelésórához kell átöltöznie. Az ödémái miatt nagyon rosszul érezte magát, párszor nem is ment iskolába, ezért az osztályfőnököt is be kellett avatnunk a probléma okába. Szerencsére a szűk környezete már elfogadja őt.”

Idegenkedünk a bőrbetegektől, pedig sejtjük, hogy milyen életük lehet: a felmérésben résztvevők közel fele (45%) szerint a betegek sokkal nehezebben kötnek új barátságokat, de a legtöbben azt is tudják, hogy egy bőrprobléma megnehezítheti a karrierépítést, a sportolást és a párkeresést is.

„Sajnos tízből négyen úgy gondolják, a bőrgyógyászok inkább csak tüneti kezelést biztosítanak, pedig a bőrgyógyászati terápia az elmúlt 10 évben számos betegség tekintetében nagyon hatékonnyá vált. Egy szakorvosi konzultáció ma már életmentő is lehet: visszaállítja a bőr eredeti épségét, és megelőzi a szövődményeket, a betegek életminősége pedig visszaállhat az egészségesekhez hasonló szintre” – mondta prof. dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke. Azt is hozzátette, hogy a betegségre való általános reagálás a középkorra vezethető vissza, hiszen már akkor is nagy ívben elkerülték a bőrbetegeket, ha fertőző volt az állapotuk, ha nem.

Több mint szépséghiba: a sztárok is "szolidarítottak"