Müller Péter: "A legnehezebb magunkat megváltoztatni"

Ez az odakötöttség az oka a legtöbb szenvedésnek. Hogy vágyódunk az aranyra, mely ott van a forró olajjal teli edényben, s hiába égeti a kezünket és fáj – az aranyat nem eresztjük, mert kell nekünk. És nyúlunk érte, újra és újra, mert kell, és közben fáj, és mégis kell, és nem vesszük észre, hogy amíg kell, addig fájni is fog.

Szokásainkról leszokni, s új emberré válni. Ha sikerül, azt mondjuk rá, „újjászülettünk”, s ez tényleg így van. Valaki meghal bennünk, s valaki újjászületik. Meghal az ostoba, s megszületik a bölcs. Meghal a rossz, s megszületik a jó. Meghal a boldogtalan, s megszületik a boldog. Minden jó fordulat az életünkben egy kis halál és egy kis feltámadás.