Magabiztosnak nevelnéd a gyereked? Mesélj neki minél többet!

Cs. Nagy Anikó

2016.10.14.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A szegény legény, aki szerencsét próbálni indult a világban, és végül a királylány keze jutott neki, a rút kiskacsa, akiből mindenki meglepetésére gyönyörű hattyú lett, vagy az utóbbi időben hatalmas népszerűségnek örvendő Elza és Anna hercegnő története – minden korosztálynak, nemnek és kultúrának megvan a kedvenc meséje, amelyet akár többször is képes megnézni vagy elolvasni azért, hogy újra és újra átélhesse az élményt. Mindeközben azonban nem csupán remekül szórakozik kicsi és nagy egyaránt, hanem pszichológiai szempontból is sokat nyújtanak nekünk – kiváltképp a fiatalabb generáció tagjainak.

Valamennyien ismerünk történeteket, amelyek végigkísérték a gyermekkorunkat. Volt, amelyiket többször is felolvastattuk, századszor is meg tudtuk hallgatni, és akadt, amelyiket csak néhányszor ismételtünk át, mégis örökre a bőrünk alá ivódott.

Szakértők szerint jobb nem is történhetett volna velünk: a mesék „gyógyító” hatását már többen is vizsgálták, az osztrák származású amerikai gyermekpszichológus, Bruno Bettelheim foglalkozott mélyebben azzal, hogyan hatnak a mesék a tudatalattira. Bettelheim úgy találta, hogy a mesék szimbolikus üzenetet hordoznak, amelyet a gyerekek nagyon jól megértenek,

ráhangolódnak a valódi jelentésére, és ezáltal hatással van a még fejlődő személyiségükre.

Mesével a konfliktust?

A mesék gyógyító ereje tehát a szimbólumrendszerükben keresendő – szögezi le Somogyi Kata pszichológus is.

A gyerek tudat alatt felfedezi magát és a szerepét a mesében, és a mese analógiájára megoldást talál arra, hogyan oldja meg ezt a saját életében”

Minél többször hallja, annál magabiztosabb lesz a gyerek

Somogyi Kata szerint ezért fordulhat elő az, hogy a gyerek többször is megkéri a szülőt, hogy olvassa fel neki az adott történetet, akár egymás után többször is – ezzel tud a gyerek még jobban „ráhangolódni” az adott helyzetre.

Minél többször hallja a történetet, a megoldását az adott konfliktusnak, annál magabiztosabb lesz a saját szorongásának megoldásában, félelmeinek leküzdésében.

Ezt nevezi a szaknyelv „énerősítés”-nek.

Mit mesélj a gyerekednek és hogyan?

A mai gyerekek valódi kis digitális bennszülöttek, ők már beleszülettek az új technikai vívmányok világába, a különféle kütyük használata egészen kiskoruktól kezdve a mindennapjuk részévé vált. Ennél fogva szüleiknek talán kézenfekvő és praktikus megoldásnak tűnhet, hogy gyermekük az esti mesét is a digitális „anyuka", a televízió tolmácsolásában hallgassa, illetve nézze meg. De valóban helyettesítheti a tévé a mesélés élményét? A Life.hu cikkét ide kattintva olvashatod el.

Hat a gondolatokra, hat a testre

Nem véletlenül használják ki a szakértők sem a mesék gyógyító erejét. Somogyi Kata szerint a gyerekek életében lélektani értelemben nagy szerepük van a meséknek, kiváltképp a klasszikus meséknek, amelyek még magukban hordozzák az élet nagy kérdéseinek szimbolikáját, és közvetlenül, fizikailag is hatnak rájuk.

Nem tudom elképzelni, hogy a mesék fizikális szinten azonnal hatnak, de amennyire a gondolat ereje képes változásokat létrehozni a testben és a lélekben, annyira biztos, hogy a meséknek is lehet ilyen hatásuk”

Gyerekre és felnőttre egyaránt

Bár a gyerekek életére intenzívebb hatást gyakorolnak a mesék, a felnőtteknél is ugyanúgy nagy szerepet játszanak. Somogyi Kata szerint a helyettesítő jelképes üzenetet hordozó történetek analógiájában

ők is ugyanúgy felismerik a saját élethelyzetüket, és megoldást kaphatnak a vele kapcsolatos fontosabb kérdéseikre.

Ezek a történetek ugyanis – akárcsak a gyerekek esetében – rejtett módon, de megvillanthatják a megfejtést.