Alkohol és szex: így hatnak az erekcióra a különféle piák

Hogy az alkohol és a szex milyen ellentmondásos kapcsolatban áll egymással, azt már Shakespeare is megfogalmazta a Macbethben: „Elősegíti a kivánságot, hátráltatja a végrehajtását” (Szász Károly fordítása). És valóban: mára már tudományos kutatások is bizonyítják, hogy az alkoholfogyasztás növeli a libidót, ráadásul a nőknél még nagyobb arányban, mint a férfiaknál.

Nyilván ez összefüggésben van azzal is, hogy némi italozás el is lazítja az embert, oldja a gátlásokat, magabiztosabbá tesz – ezek pedig nem hátrányos hozzávalók egy erotikus kaland esetében, akár új partnerrel való ismerkedésről, akár a párunkkal történő összebújásról van szó. Ha pedig már összebújás: az alkohol az ágybeli szégyenlősség ellen is jó szolgálatot tesz, mégpedig sokkal inkább a pszichológiai, mint a fizikai hatása révén. Egy 2003-as tudományos kísérletben kimutatták, hogy már azok, akik AZT HITTÉK, hogy alkoholt fogyasztanak (pedig valójában alkoholmentes italt kaptak) is sokkal merészebben viselkedtek, és megnövekedett kívánósságról számoltak be.

Eddig az alkohol pozitív hatásáról, és akkor most lássuk a negatívumokat! A túl sok ital a férfiak esetében erősen rontja a teljesítőképességet,

Emellett pedig (immár mindkét nem esetében) rosszulléthez vezethet, meggondolatlan tettekhez, önmagunkból való kivetkőzéshez (vagy épp az igazi ösztönénünk elszabadulásához?), nem kívánt idegenek melletti ébredéshez és rettenetes másnapossághoz. De akkor hol érdemes meghúzni a határt? Csoda lenne, ha nem léteznének erre is kutatások és szakszerű válaszok: az ideálisnak a két pohár bornak megfelelő mennyiséget (ami nagyjából két korsó sörrel és kétfelesnyi töménnyel korrelál) tartják, ez még pont elég a kedvező hatások eléréséhez és a negatív hatások elkerüléséhez. (És nyilván ez a mennyiség nagyon eltérő lehet egyénileg, többek között a különféle testsúlyok és alkoholtűrő képességek függvényében.)

Alkohol és szex összefüggésében viszont a mennyiség mellett az sem mindegy, hogy milyen típusú italt fogyasztunk. A különféle típusok különféleképpen befolyásolják a huncutkodást, méghozzá a következő módokon:

Sör

Nem igazán a legjobb választás: mivel a sörnek alacsony az alkoholszázaléka, hajlamos belőle többet is inni az ember, akkor pedig egyrészt állandóan mosdóba járkál, másrészt könnyen felpuffadhat, és egyik sem túl szexi. A sör ráadásul le is lassít és álmossá, tompává tesz egy idő után, amiből inkább alvás, mint hatalmas hancúrozás szokott következni ágyba bújás után. Ugyanakkor léteznek kimondottan afrodiziákum hírű sörök is: az ír Murphy's például egy osztrigás sört is gyárt ilyen felkiáltással.

Röviditalok

Csak óvatosan! Töményezés közben könnyű túllépni az ideális mérték határát, hiszen olyan kis mennyiség(nek tűnő) alkohol van a poharunkban, és a hatása sem jelentkezik persze egyből. Aztán a gyors felpörgés után meg persze jön a szédülés és a kiábrándító viselkedés... Ha gyorsan szeretnénk levetkőzni a gátlásainkat (és a ruháinkat), akkor megfelelő lehet a célra, de egy egész estés kalandhoz nem igazán ajánlott.

Vörösbor

A szexhez a vörösbor illik a legjobban az italok közül – mondják a kutatások. Nem csak azért, mert pont a megfelelő módon tüzeli fel a fogyasztója hangulatát, de fizikailag is vérpezsdítő módon hat. Ráadásul nőknek különösen ajánlott: egy 2003-as olasz kutatás eredményei szerint a kísérletben vörösbort fogyasztó hölgyek sokkal pajzánabb hangulatba kerültek, mint azok, akik másféle alkoholt fogyasztottak. Mindez összefüggésben lehet azzal, hogy a szexuálisan felajzónak számító ízek között számos olyan található, ami a vörösborok aromái között (meg a címkéjükön lévő kifinomult leírásokban) is fellelhető.

Pezsgő

Jó választás: nemcsak azért, mert mindig hordoz magában valami ünnepi, különleges hangulatot, hanem mert a szénsavassága révén nehéz belőle egyszerre sokat inni, így jól lehet tartani vele a mértéket kortyolgatás közben is. Ez esetben pedig az illatanyagai hathatnak ajzószerként, különösen a férfiakra: az erősebbik nem tagjai állítólag különösen felpezsdítőnek érzik a vanília-, levendula-, karamell- és narancsszerű összetevőket, ezek pedig számos pezsgőfajtában kiérezhetők.

Fröccs

Régebben a fröccs meglehetősen alábecsült italnak számított, amit a közvélekedés szerint inkább csak kocsmatöltelékek és a rossz bort kényszerből hígítók fogyasztottak. Aztán (nem függetlenül a nyári, nyitott szórakozóhelyek elterjedésétől) óriási divat lett a rozéfröccs, és mára a jó rizlinges fehér változat is elfoglalta méltó helyét az itallapokon. És ideális kísérője lehet egy randinak vagy egy vadászós bulinak: a bor fent említett kedvező hatásai ugyanúgy fellelhetők benne, a szóda pedig segít mértéket tartani, hidratálni és biztosítani, hogy hosszabb távon se legyen bajunk tőle, sőt akár másnap is fejfájás nélkül ébredjünk – a megfelelő személy mellett.