Müller Péter - A hónap témája: A szerelem

Ha a szerelemről írok, levélözön borít el. Mindenki másként éli meg, és azt hiszi, az övé az IGAZI. Van, akinek a szex legkéjesebb csúcsát jelenti, van, aki nem is érintette, sőt, az interneten kívül nem is látta a másikat – mégis halálosan szerelmes belé! Apácák szerelmesek Jézusba. Lányok egy sztárba, akit az „életben” sohasem láttak. Gondolatban képesek elélvezni tőle, jobban, mint a legvadabb szeretkezéstől.

A valódi szerelem azonban csakis az, mely mindhárom síkon létrejön. Akinek csakis szex, nem tudja, valójában mi az. Akinek csak Lélek és Szellem, és nincs benne ölelés, ki van téve a pszichopatológia veszélyének.

A legerősebb érzéki vágy, a legbujább kívánság - és az „istent imádok benned, érinteni sem merlek" együtt. Nem külön! Ha szerelmes vagy, istent ölelsz. Azt mondod: „Mindenem!” A félbetépett másik felemet találtam meg benned. Hazamegyek a testedbe. Egyszerre vagyok boldog – és halálosan szomorú, mert nem élhetek benned.

Olyan élmény, mely, ha egy villanásnyi ideig tart is – emléke egy életre megmarad. Mindenki másként éli meg. Ahogy sok vallás van a világon, sokféle szerelem is. Egy közös van bennük. Csoda! A legintenzívebb emberi élmény. Néha bele lehet halni. Szerelem elvesztése miatt sokan lettek már öngyilkosak. A szeretet elvesztésében még soha. Azt jobban elviseljük, mert jóval kisebb lángon ég. A szerelem állapotában éljük át, hogy az életünk sokkal csodásabb, mint ahogy azt a szürke, józan hétköznapban véljük.