Az emberiség legpusztítóbb járványai a középkortól napjainkig

Az egyik legismertebb és legnagyobb járvány a történelemben az úgynevezett Fekete Halál, vagyis a pestis volt, amely először 540-ban ütötte fel a fejét, és Konstantinápoly lakóinak ötödét pusztította el. Ezt követően a 14. században tört ki újból a pestis Európában és Ázsiában - 1347 és 1351 között tombolt - de még a a 17. században is felbukkant és pusztított. Az európai lakosság egyharmada-fele pusztult el ez idő alatt, a pestis kétszázmillió ember halálát okozta.

Az 1520-ban kezdődött himlő az emberiség második legpusztítóbb járványa volt. A fertőzést gyarmatosító spanyol felfedezők vitték be az amerikai kontinensre, a himlő 200 éven át szedte áldozatait Közép-és Dél-Amerikában, 56 millió embert ölt meg. A több mint 60 millió ember haláláért felelős fekete himlő Európában csak a 6. században jelent meg, a 13-14. században azonban már visszatérő, gyilkos járványokat okozott.

A történelem harmadik legnagyobb járványa, a spanyolnátha már a 20. században tombolt. Az első világháború lezárásának környékén kezdődött, 1918 és 1920 között söpört végig a Föld országain, és megtizedelte a háború négy éve alatt legyengült immunrendszerű európaiakat. A spanyolnátha 40-50 millió ember halálát okozta. Szakértők szerint ezt a betegséget a H1N1 vírus okozta, és valószínűleg disznókról terjedt át az emberekre. Nevét onnan kapta, hogy az első megbetegedéseket Spanyolországban fedezték fel 1918 márciusában. A "korunk legnagyobb biológiai katasztrófájának" nevezett spanyolnátha-világjárvány két év alatt többször is végigsöpört a Föld országain, s a lakosság 20-40 százalékát érintette.

A betegség Ázsiában már az időszámításunk előtti 5. században ismert volt, és évszázadokon keresztül csak azon a területen fertőzött. A közlekedési útvonalak fejlődésével azonban 1817-ben megjelent Európában is, 1826, valamint 1971 között 7 nagy járványt okozott, amelyekben egymilliónál is több ember vesztette életét. Egyes orvosok szerint az utolsó járvány még a mai napig is tart, és elsősorban a szegények között szedi áldozatait. Magyarországon kétszer volt komolyabb kolerajárvány: 1832–33-ban, valamint 1872–73-ban. A megbetegedések száma mind a két esetben meghaladta az 500 ezer főt, és mivel a betegség halálozási aránya abban az időben 50 százalék körüli volt, az elhunytak száma is nagyon magas volt. A betegség ma már antibiotikumokkal és megfelelő só- és folyadékpótlással kezelhető.

Az ebola magas lázat, kiterjedt külső és belső vérzést okozó vírus. Az elsősorban Afrikában jelen lévő kórokozó az utóbbi néhány évtizedben jelentős járványokat okozott Zairében, Szudánban, Ugandában, Gabonban, Elefántcsontparton és Kongóban. Az első ebolajárvány 1976-ban tört ki Zairében, s azóta is számos alkalommal ütötte fel a fejét ezen a területen. A vírus erősen fertőző mivolta és magas halálozási aránya miatt a szakemberek attól tartanak, hogy a jövőben a terroristák biológiai fegyvereinek egyik „alapanyaga" lehet.

Az 2009-2010-es sertésinfluenza mintegy 200 ezer ember halálát okozta. A MERS, vagyis a közel-keleti koronavírus 2015-ben kezdődött, és voltaképpen még mindig tart. Denevérekről és tevékről terjedt át az emberekre, és mintegy 850 embert ölt meg. Ez ellen azonban már létezik vakcina, és a szervezetünk is megtanult hozzá alkalmazkodni. Napjaink réme a COVID-19-nek nevezett koronavírus 2019 végén kezdődött, a kínai Vuhanból indult ki. Egyelőre nem biztosak abban a tudósok, milyen állatról terjedt át a vírus az emberre, de azt feltételezik, hogy tobzoskákról. 2020. március közepéig világszerte több, mint 8000 ember halálát okozta a vírus, és soha nem látott mértékben változtatta meg az emberek életét.