2024.10.24.
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Az évente kétszer történő óraátállítás nemcsak a napi rutinunkat bolygatja meg, hanem mélyen hat a szervezet belső órájára, a cirkadián ritmusra is. Ez a biológiai ritmus felelős többek között az alvás-ébrenlét ciklusért, a hormontermelésért és a testhőmérséklet szabályozásáért. Az egyórás eltolódás is komoly zavarokat okozhat.
A cirkadián ritmus az emberi szervezet belső órája, amely a 24 órás nappali-éjszakai ciklushoz igazítja a testi funkciókat. Ez az óramű olyan külső tényezőkhöz igazodik, mint a fény, a hőmérséklet és a tevékenységeink, de leginkább a nappali fényhez való alkalmazkodás révén működik optimálisan. Az óraátállítás azonban megzavarja ezt a finoman hangolt rendszert, ami - kutatások szerint - számos egészségügyi következménnyel járhat.
Forrás: Shutterstock
A cirkadián ritmus zavara és az óraátállítás
Az emberi szervezetben a cirkadián ritmust az agy egy kicsi, de annál fontosabb része, a hipotalamuszban található suprachiasmaticus nucleus (SCN) szabályozza. A fény és a sötétség ciklusaihoz igazodva beállítja a test különféle funkcióit, például a hormonok, mint a melatonin és a kortizol termelését, amelyek kulcsfontosságúak az alvás és az ébrenlét ciklusainak fenntartásában. Az óraátállítás, különösen a tavaszi, amikor egy órával előre kell állítani az órát, megszakítja ezt a természetes ritmust. Tanulmányok kimutatták, hogy ilyenkor az emberek átlagosan 40 perccel kevesebbet alhatnak az átállás utáni napon. Ez nem tűnik jelentősnek, mégis nagy változás, és komoly következményekkel járhat. Fáradtság, koncentrációzavar jelentkezhet, emiatt pedig megnövekedhet a balesetetk száma.
Egészségügyi következményekkel is jár az óraátállítás
Az óraátállítást követő napokban megnövekedik a szívrohamok, a stroke-ok száma, de a cirkadián ritmus zavarai hosszú távon is negatívan hathatnak az egészségre. Azok, akik az órájukhoz igazítják alvás-ébrenlét ciklusukat, hajlamosabbak lehetnek az elhízásra, a 2-es típusú cukorbetegségre, a depresszióra és más mentális zavarokra. A kevesebb napsütéses óra, és annak mesterséges fényforrásokkal való helyettesítése tovább rontja a helyzetet: a melatonin szintje csökken, ami az alvás minőségének romlásához vezethet.
Forrás: Shutterstock
Miért nehéz alkalmazkodni?
Az óraátállítás megzavarja a test azon képességét, hogy szinkronban legyen a környezettel. A fény és a sötétség ciklusai a legfontosabb külső időjelzők, amelyek segítségével a test beállítja saját belső óráját. Az óra előre- vagy visszaállítása miatt a testnek újra kell szinkronizálnia a külső világgal. Ez sok energiát emészt fel, ezért tapasztalnak sokan fáradtságot, álmatlanságot és hangulatingadozásokat az átállítás után.
Hogyan csökkenthetjük a hatásokat?
A kutatók és alvásszakértők szerint az óraátállítással járó negatív hatások minimalizálhatók, ha fokozatosan állítjuk át alvási szokásaikat az átállás előtt. Ha már néhány nappal korábban 10-15 perccel korábban fekszünk le, az már segíthet a szervezetnek.
