Vasárnap hajnali 2-ről 3-ra kell átállítani az órát – Vajon meddig kell még csavargatnunk?

Az Európai Unió tagállamai hosszú évek alatt sem tudtak döntésre jutni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon-e véglegesen érvényben, így a jövőben is folytatódik az évente kétszeri időállítás. Bár az Európai Parlament 2019-ben már megszavazta az óraátállítás megszüntetését, a tagállamok vezetőit tömörítő tanács nem tudott konszenzusra jutni. Az egyik legnagyobb akadályt az jelentette, hogy egyes államok inkább a téli időszámítást részesítették volna előnyben, míg mások a nyárit tartották kedvezőbbnek. Mivel a döntéshez minősített többség lenne szükséges, a javaslat elbukott, így marad a jelenlegi rendszer.

Magyarország a nyári időszámítást választaná

Bár az óraátállítás kérdése jelenleg lekerült a napirendről, a magyar kormány amúgy úgy határozott, ha döntenünk ki, Magyarország a nyári időszámítást választaná. Azonban most marad a megszokott csavargatás. Ez azt jelenti, hogy egyelőre nem várható változás az óraátállítás rendszerében, és a megszokott módon kell majd alkalmazkodnunk a tavaszi és őszi időváltozásokhoz.

Az óraátállítás hatása a szervezetre, mint például fáradtság és stressz, régóta ismert. Most március 30-án újból tekergethetjük az órát hajnali 2-ről 3 órára, egy órával megrövidítve az éjszakát.

Az óraátállítás hatása a szervezetre: fáradtság, stressz, balesetek

Az óraátállítás komolyan megterheli a szervezetet. A legtöbben észre sem veszik, de az egyórás eltolódás olyan hatással van a bioritmusra, mintha egy időzónával keletebbre repülnénk volna. Ez egyeseknek jelentéktelen apróságnak tűnhet, de sokaknál alvászavarokat, kimerültséget, ingerlékenységet és csökkent koncentrációs képességet okozhat.

A kutatások szerint az óraátállítás utáni napokban a szívrohamok száma megugrik, mivel a kialvatlanság és a stressz extra terhelést ró a szív- és érrendszerre. Egyes tanulmányok azt is kimutatták, hogy a tavaszi átállítás utáni héten a közlekedési balesetek száma közel hat százalékkal emelkedik. Ez részben az alváshiány miatti lassabb reakcióidővel magyarázható.

Miért vezették be az óraátállítást, ha ennyi gondot okoz?

A nyári időszámítást eredetileg energiatakarékossági megfontolásokból vezették be. Az I. világháború idején csavargatták először. Ezután az 1970-es évek energiaválsága alatt az volt a cél, hogy az emberek minél több nappali fényt használjanak ki, csökkentve az elektromos áram fogyasztását. Akkoriban ez valóban működött, hiszen a mesterséges világítás sok energiát emésztett fel.

A modern korban azonban az átállítás energiatakarékossági előnyei már alig érezhetők. A háztartások és az ipari létesítmények áramfelhasználása jelentősen megváltozott, így az óraátállítás ma már sokkal inkább felesleges stresszt jelent, mint hasznot.