Hallható csend – Miért tartjuk ma szinte kellemetlennek?
2025.04.20.
Bár sokan képtelennek érzik magukat arra, hogy csendben üljenek, szakemberek szerint ez a nyugalom az, amire a leginkább szüksége van testünknek és lelkünknek.
Rohanó mindennapjainkban nagyon jól tud esni a csend és nyugalom. Egyre nagyobb jelentőséggel bír egy olyan világban, ahol már alig vannak csendes helyek. Márpedig a csend és a nyugalom kiegyensúlyozott lelkünk, testünk, életünk szempontjából rendkívül fontos. Ha nincs rá mód, hogy minden nap teremtsünk magunk körül egy kis csendet, csúnyán megfizethetünk érte.
A zaj ugyanis a szív- és érrendszeri betegségekkel, a szorongással és a depresszióval is összefüggésbe hozható – sőt, halláskárosodást okozhat. Nemcsak ezért kell azonban nekünk a csend és nyugalom.
Elfelejtettük a csend szerepét?
Annak, aki zajos környezetben él, valóságos érzék-felturbózásnak számít egy nagyon csendes helyre kerülni. Hirtelen minden hallhatóvá válik a számára, amit korábban észre sem vett. Már nincs szüksége füldugóra, amit azelőtt automatikusan használt, ha csendre vágyott.
Talán meglepő, de az ember füle is feszültségben van egy zajos környezetben – majd, amikor csend és nyugalom veszi körül, ez a feszültség felenged.
A csend a zenénél is jobb értékeket kapott
Arra, hogy a csend micsoda különbséget eredményez bennünk, a Pavia Egyetem 2006-ban lefolytatott tanulmánya is felhívta a figyelmet, amely a zenével foglalkozott. Kiderült, hogy a test és az agy rendkívüli módon értékeli a csendet.
A kutatók a tanulmány során arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző típusú zenék – kezdve a klasszikustól a technón át a raggae-ig vagy a rapig – milyen befolyást gyakoroltak a stressz markerekre, vagyis a vérnyomásra, a pulzusszámra és a légzési gyakoriságra.
Véletlenszerűen, ellenőrző intézkedésként 2 perces csendet is beiktattak a számok között a kutatók – majd kiderült, hogy a csend hallgatása váltotta ki a legalacsonyabb értékeket.
A csendben töltött idő fontossága
A csendben töltött idő nagyon régóta szerves része a spirituális és vallási gyakorlatoknak – csendben lenni a vadonban, meditálni imádkozni. Hatékony út az önfegyelemhez, a tudáshoz és az önmegvalósításhoz, sőt, az istenekhez való közelebbkerüléshez.
„A tény, hogy a különböző kontinenseken és korszakokban központi elemként jelent meg, bizonyítja, mennyire fontos a csend”
– hangsúlyozta Gordon Hempton akusztikus ökológus, aki a csendes helyek megőrzéséért folytatott kampány részese.
Sokak számára zavaró lehet a csend
"Annak ellenére, hogy a csend rendkívül hatékony, manapság sokan negatívan értékelik azt. Unalmasnak, kényelmetlennek vagy akár szembetűnőnek érzik"
– mondta Sarah Anderson, aki könyvet is írt a témáról. Vele is előfordult, hogy hirtelen nem tudta, mihez kezdjen a „kitöltetlen idővel” – mintha csak a csend egy pazarló dolog volna – vallotta be.
A csendet sokan érzik a mai, zajos világban egy betöltendő ürességnek.
"A zaj az ipari forradalom óta a termelékenység és a haladás szinonimája – ám a lárma közben a csend és nyugalom értékét valahogy elfelejtették az emberek"
– jelezte Gordon Hempton.
"Pedig a csend nem valaminek a hiánya, hanem mindennek a jelenléte"
– emelte ki Sarah Anderson.
Fokozott érzékelés és gondolkodás a csendben
A csend és nyugalom rendkívül felerősíti az érzékelést. Ha hagyjuk magunkat elmerülni benne, többet érzékelünk a világból: színeket, textúrákat, mozgásokat, mintákat – minthacsak érzékszerveinket is „felpörgették” volna.
"Külön kiemelendő, hogy minket magunkat is csendesebbé tehet a nyugalom, ami körülvesz: lassabbá válik a mozgás, kevesebb a beszéd, halkabbak a tevékenységek.
Azzal, hogy csökken a decibelszint, végre halljuk, ahogy gondolkodunk"
– jegyezte meg Sarah Anderson.
A csend és nyugalom ahhoz is hozzájárul, hogy az elménket „kipakoljukk”: gondolatokat, érzéseket, emlékeket és véleményeket sorakoztassunk fel, s azokat tiszta fejjel rendezzük. Szemlélődőbbé válunk, a következtetéseket sem sietjük el.
„Csendes helyen az elme elcsendesedik, mert hajlamosak vagyunk azt visszhangozni, ahol vagyunk”
– mondta Gordon Hempton.
A csend egyébként ténylegesen észlelhető. Ian Phillips, a filozófia és agytudomány professzora, a tanulmány társszerzője szerint „valóban hallunk csendet.” A csenddel nemcsak tisztább látásmód és nyugalom jár. A kutatók találtak bizonyítékot arra, hogy a csendre figyelés elősegítheti a neurogenezist – tehát új agysejtek létrehozását – az agy hippocampus részében. A kísérlet során ugyanis - amelyet egereken végeztek -, az új sejtek csupán a csendes kezelést kapott állatoknál váltak működő neuronokká.
(Via)
