Van összefüggés a klímaváltozás és a bélrendszer egészsége között?

A test lázban ég – és vele a belek is

A szervezetünk ideális működése szigorúan szabályozott hőmérsékleten történik. A külső hőség nemcsak kellemetlen, hanem biológiai választ is kivált: a stresszhormonként ismert kortizol szintje megemelkedik, ami közvetlenül befolyásolja a bélrendszer működését. A kortizol hatással van az emésztőrendszert bélelő sejtekre, a hormontermelő sejtekre, sőt, a bélfal áteresztőképességére is.

Ez utóbbi különösen aggasztó, hiszen a „szivárgó bél szindróma” révén a bélből olyan anyagok és mikroorganizmusok kerülhetnek a véráramba, amelyek gyulladást, fertőzést vagy immunválaszt válthatnak ki. A hőhullámok tehát nem csupán kellemetlenek, hanem lassú, láthatatlan módon árthatnak az egészségünknek.

Mikrobiom – belső ökoszisztémánk veszélyben

A bélrendszer mikrobiomja – vagyis a benne élő milliárdnyi baktérium, vírus és gomba közössége – kulcsszerepet játszik az emésztésben, az immunrendszer működésében és még a mentális egészségünkben is. Ez az érzékeny egyensúly azonban könnyen felborul, ha a környezetből – talajból, vízből vagy élelmiszerből – káros mikrobák jutnak be a szervezetbe.

A klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá válnak a patogén baktériumok, mint az E. coli vagy a listeria, amelyek a felmelegedett talajban és vízben elszaporodnak. Ezek nemcsak a fejlődő országokat fenyegetik, ahol az emberek szorosabb kapcsolatban élnek a természeti környezettel, hanem a fejlett világot is, hiszen a globális élelmiszerláncban nincs valódi távolság.

A víz nem mindig élet – néha veszély

A klímaváltozás következtében gyakoribbak az árvizek és a vízhiányos időszakok is – mindkettő súlyos következményekkel jár a bélrendszerre nézve. Az áradások szennyezhetik az ivóvizet különböző kórokozókkal, míg a hőség miatti fokozott folyadékveszteség kiszáradáshoz vezethet. A kiszáradás viszont csökkenti a belek vérellátását, lelassítja az emésztést, és gyomorpanaszokat, székrekedést vagy tápanyagfelszívódási zavarokat okozhat.

Amit eszünk – és amit nem

A táplálkozás közvetlenül formálja a bélmikrobiótát. A globális felmelegedés viszont már az élelmiszerek beltartalmát is érinti. A gyorsabban növő növények tápanyagtartalma gyakran alacsonyabb, kevesebb cinket, vasat, antioxidánst vagy fehérjét tartalmaznak. Egyes tanulmányok szerint 2050-re több százmillió embert érinthet majd fehérje- és nyomelemhiány – nem azért, mert kevesebbet esznek, hanem mert minőségileg más élelmiszerekhez jutnak hozzá.

Ez az úgynevezett „rejtett éhség” nem látványos, de annál alattomosabb, mert az emésztőrendszer folyamatos, alacsony szintű terhelésnek van kitéve. A csökkent tápértékű étrend nemcsak az energiaszintet és az immunrendszert gyengíti, hanem a mikrobiom sokféleségét is csökkenti – pedig ez utóbbi alapvető a bélrendszer stabilitásához.

Mit tehetünk a bélrendszer egészsége érdekében?

A klímaváltozás globális, de a válaszaink lehetnek egyéniek is. A bélrendszerünk egészségének védelméhez nemcsak az étrendre kell figyelni, hanem a vízfogyasztásra, az élelmiszerek eredetére és a stresszkezelésre is. Az olyan ételek, mint a fermentált termékek (joghurt, kefir, savanyú káposzta), a rostban gazdag zöldségek és a változatos növényi alapú étrend segítenek fenntartani az egyensúlyt.

Miközben a tudomány egyre több kapcsolatot tár fel az éghajlat és a belső egészség között, nekünk is érdemes tudatosabban figyelnünk ezekre az összefüggésekre. Mert bár a klímaváltozás elsőre távoli problémának tűnhet, valójában minden nap velünk van – az ételben, amit megeszünk, a vízben, amit megiszunk, és a testünk működésében, amit olykor észre sem veszünk… egészen addig, míg valami fel nem borul.