Hőguta vagy napszúrás? A különbség életet menthet
2025.06.03.
A hőségben nemcsak kellemetlenül érezzük magunkat, de komoly egészségügyi kockázatok is fenyegetnek. A hőguta és napszúrás gyakran összekeverhető, de más-más tünetekkel járnak és eltérő módon kell kezelni őket. Fontos tudni, mikor van baj – és még fontosabb, hogyan előzhetjük meg.
Hőguta és napszúrás – mi a különbség?
A hőguta és a napszúrás gyakran keveredik a közbeszédben, pedig két különálló állapotról van szó. A közös bennük az, hogy a test túlmelegedésének következményei, de más módon és más súlyossággal alakulnak ki.
A napszúrás akkor következik be, amikor hosszabb ideig tűző napon tartózkodunk, különösen ha közvetlenül a fejünket éri a nap. A sugárzás hatására az agyhártya és a központi idegrendszer irritálódik, amit enyhébb vagy súlyosabb panaszok is kísérhetnek.
A hőguta ezzel szemben sokkal veszélyesebb és sürgősségi állapotnak számít. Ilyenkor a test hőszabályozása felborul, és a test belső hőmérséklete akár 40°C fölé is emelkedhet. Ez az állapot azonnali orvosi ellátást igényel, mert károsodhatnak az idegek, szervek, sőt, halálhoz is vezethet.
A hőguta és napszúrás tünetei: nem mindegy, mire figyelünk
A megelőzéshez az első lépés, hogy felismerjük, mikor melyik problémával állunk szemben. A hőguta és napszúrás jelei hasonlóak lehetnek, de van néhány döntő különbség.
Napszúrás tünetei:
- Fejfájás, főként a homlok vagy tarkó táján
- Szédülés, hányinger
- Fáradtság, levertség
- Enyhe láz
- Fényérzékenység
- Ritkábban nyakmerevség és ingerlékenység
A hőguta és napszúrás tünetei hasonlóak, mégis érdemes odafigyelni rá/Fotó: 123rf.com
Hőguta tünetei:
- Magas testhőmérséklet (39–41°C)
- Száraz, forró bőr (nincs izzadás!)
- Szapora pulzus, légszomj
- Zavartság, tudatzavar
- Ájulás, görcsrohamok
- Kóma is előfordulhat
A napszúrás kellemetlen, de általában otthoni pihenéssel kezelhető. A hőguta viszont életveszélyes állapot, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Így előzheted meg a hőguta és napszúrás kialakulását
A nyári kánikulában sokkal könnyebb bajba kerülni, mint gondolnánk – különösen gyerekek, idősek, krónikus betegek és sportolók esetében. Szerencsére néhány alapvető szabály betartásával megelőzhető a hőguta és napszúrás.
- Kerüld a déli órákat! 11 és 15 óra között ne tartózkodj hosszabb ideig tűző napon, különösen ne mozogj intenzíven.
- Fedd a fejed! A kalap, sapka vagy kendő nem divatkellék, hanem életmentő eszköz lehet a napszúrás ellen.
- Igyál rendszeresen! Ne várd meg, amíg szomjas leszel – igyál óránként legalább 2–3 dl vizet. A dehidratáltság a hőguta egyik fő kockázati tényezője.
- Hordj világos, szellős ruhát! Segít a hőleadásban, és megakadályozza a túlmelegedést.
- Soha ne hagyj gyereket vagy állatot zárt autóban! A jármű belső hőmérséklete percek alatt végzetes szintre emelkedhet.
Mit tegyél, ha megtörtént a baj?
Ha a tünetek enyhék és inkább napszúrásra utalnak, akkor az otthoni kezelés is elegendő lehet. Hűvös szobában való pihenés, bőséges folyadékbevitel, borogatás, szükség esetén lázcsillapító.
Ha azonban a tünetek hőgutára utalnak – például extrém magas testhőmérséklet, zavartság vagy ájulás –, azonnal hívjunk mentőt! Addig is:
- Vigyük árnyékba vagy hűvös helyre az illetőt
- Kezdjük el a hűtést: hideg vizes borogatás, ventilátor, jeges törülköző a nyakra
- Itassunk vele vizet, ha magánál van
- Figyeljük az állapotát, és készüljünk az újraélesztésre, ha szükséges
A legfontosabb, hogy ne várjunk – a hőguta percek alatt rosszabbodhat.
Itt arról olvashatsz: hidratálási hibák. Mit érdemes inni és mit nem.
