Érzelmi méregtelenítés: így szabadulj meg a napi feszültségtől 5 perc alatt


Félreértés ne essék, ez nem valami spirituális hókuszpókusz, és nem is egy újabb divatos kifejezés. Egyszerűen arról szól, hogy megtanulod minden nap kiereszteni azt, amit összeszedtél. Hogy ne cipeld magaddal másnap is. Hogy legyen helyed magadban, és ne csak túlélj, hanem élj.
Az érzelmi méregtelenítés tulajdonképpen egyfajta lelki nagytakarítás. Nem kell hozzá semmi különös, csak az, hogy végre megállj egy pillanatra, és ránézz, mi zajlik benned.
Nem arról van szó, hogy eltünteted a negatív érzéseidet, inkább arról, hogy feldolgozod őket, és nem nyomod el. Ahogy a testednek is szüksége van pihenésre, a lelkednek is jár a felfrissülés.
Ez lehet egy tudatos séta, egy papírra vetett gondolat, néhány perc csend, vagy egy jóleső beszélgetés. A cél mindig ugyanaz: kiadni magadból mindazt, amit aznap magadra szedtél, mielőtt beleragadnál az érzésekbe.

Nem is mindig veszed észre, csak gyűlik, gyűlik, aztán estére már ott van a mellkasodban.
Ott van a főnököd félmondata, ami egész nap benned visszhangzik. Ott van a metróban látott szomorú arc, a hírek, amiket olvastál, a barátod panasza, amit magadra húztál, a belső hangod, ami folyton szigorúbb veled, mint kellene.
Sokszor nem is a nagy dolgok fárasztanak el, hanem a sok apró érzelem, ami észrevétlenül rád tapad. Egy-egy másodpercnyi feszültség, elfojtott válasz, kényszeredett mosoly. Ezekből lesz estére az a láthatatlan súly, amit már nem tudsz hova tenni.
Ezért fontos, hogy minden nap méregteleníts. Ne holnapra halaszd, ne a hétvégére, ne egy majdani nyugodtabb időszakra, mert addigra már régen megtelik a rendszer.
Először csak azt érzed, hogy kicsit feszültebb vagy. Talán ingerülten szólsz vissza, pedig nem is akartál. Aztán már nem alszol olyan jól, felriadsz éjjel, kattog az agyad, pedig hulla fáradt vagy.
Később már nem is tudod, mi bajod, csak egyszerűen eleged van. Mindenből. Mindenkiből. Magadból is.
Ha nem adsz magadnak időt az érzelmi méregtelenítésre, egyre kevesebb lesz benned a hely. Nemcsak másoknak, de saját magadnak sem marad tér. Jön a kiégés, a testi tünetek, a szorongás, a visszahúzódás.
Ez nem gyengeség, ez emberi reakció. A lelked ugyanúgy telítődik, mint egy pohár. A kérdés csak az, mikor borul ki.
Nem kell hozzá külön rituálé, csak egy döntés, hogy ma nem fekszel le úgy, hogy minden ott zúg benned.
Ez mind érzelmi méregtelenítés. Apró, de tudatos lépések vissza önmagadhoz.

A legjobb időpont az, amikor már érzed, hogy kezd sok lenni. De még jobb, ha nem is vársz eddig.
Este, lefekvés előtt néhány perccel – amikor végre csend van körülötted –, tökéletes alkalom. Ilyenkor tud igazán megmutatkozni, mi maradt benned a napból.
Ha napközben is találsz egy-egy kis szünetet, például ebéd után, vagy amikor egyedül vagy a kocsiban, érdemes megállni egy percre. Nem nagy dolgokra gondolj. Csak arra, hogy magadba nézz egy kicsit belülről.
Nem az a cél, hogy minden nap órákig lelkizz magaddal, hanem hogy ne hagyd magad elúszni. Pár perc is sokat számít, ha rendszeresen adod meg magadnak.
Nem kell mindig erősnek lenned. Nem kell mindent bírnod, mosolyogva, némán. Nem kell elrejtened azt sem, ha fáradt vagy, ha tele vagy, ha legszívesebben csak leülnél és csendben lennél egy kicsit. Az érzelmi méregtelenítés nem valami különleges technika, amit csak „tudatos emberek” csinálnak. Ez a legalapvetőbb öngondoskodás. Az, hogy esténként nem csak a testedet, hanem a lelkedet is leteszed egy kicsit.
A legnagyobb ajándék, amit adhatsz magadnak, az a figyelem. Mert ha nem figyelsz magadra, senki más nem fog tudni igazán. És amikor megtanulsz rendszeresen letenni, elengedni, kiadni, megtisztulni, akkor elkezdesz fellélegezni. Nem leszel mindig tökéletes, nem lesz minden nap könnyű. De ha adsz magadnak teret, időt, csendet, akkor napról napra könnyebb lesz önmagadhoz kapcsolódni.
Ha tetszett a cikkünk, olvass még több hasonló tartalmat Egészség rovatunkban!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.