2025.10.20.
Az Európai Unió egy friss, kiszivárgott dokumentum szerint egy kalap alá venné a hagyományos cigarettát és az új típusú nikotintermékeket, vagyis többek között a nikotinpárnákat és a hevítéses technológiával működő alternatívákat is – derült ki a közelgő COP11 konferencia előtt kiszivárgott dokumentumból. Ez alapján Brüsszel elutasítja az ártalomcsökkentést, szembemegy a tudományos eredményekkel, köztük olyan sikeres példákkal, mint Svédország füstmentes modellje, amely révén az ország felnőtt lakosságának kevesebb, mint 5%-a cigarettázik.
Tudományos eredményekre építő megközelítések kerülhetnek szembe a szigorú tiltáson, illetve szabályozáson nyugvó szemlélettel november 17. és 22. között, Genfben, ahol a globális egészségügyi vezetők a Dohányzásellenőrzési Keretegyezmény (FCTC) 11. ülésszakára (COP11) gyűlnek össze. A Clearing the Air által nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a csúcstalálkozóhoz közeledve az Európai Unió sokkal szigorúbb fellépést készít elő az ártalomcsökkentést célzó dohánytermékekkel szemben, vagyis az új típusú termékeket – mint például a hevített dohánytermék, a nikotinpárna – közegészségügyi kockázatok szempontjából a hagyományos cigarettával azonosan kezelné.
A kiszivárgott dokumentum szerint az EU korlátozásokat, tiltásokat, valamint szigorúbb környezetvédelmi szabályokat javasolna ezekre az alternatívákra, ami egyes termékcsoportok piaci kivezetését is maga után vonhatja. A tervezet kritikusai azonban úgy vélik, hogy ezzel a lépéssel az EU elutasítaná az ártalomcsökkentés elvét, és szembemenne a tudományos bizonyítékokkal, beleértve olyan sikeres példákat, mint Svédország füstmentes modellje. Mindez pedig akadályozhatja a dohányzás visszaszorítását, mert elérhetetlenné teszi a kevésbé kockázatos alternatívákat, miközben a cigaretta marad a legkönnyebben hozzáférhető nikotintermék, amely több szempontból is aggályos lehet.
Kereszteshadjárat a dohány ellen
Felbolydult a nemzetközi sajtó a dokumentum hatására, megállapítva, hogy a kiszivárgott uniós tervek egy átfogó, precedens nélküli szigorítást vetítenek előre a dohány- és nikotintermékek piacán. „Brüsszel fontolóra vette az értékesítési helyek számának csökkentését, a dohánytermelők bármilyen típusú állami támogatásának megvétózását, és a dohánytermékekhez való hozzáférés korhatárának emelését, hogy korlátozza a fogyasztást” – áll a spanyol El Economista hasábjain, míg az olasz Il Giornale szerint „az Európai Unió kereszteshadjáratra készül a dohány ellen — ez akár százezer munkahelyet is eltüntethet Európában”. A lengyel WP Finanse pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az új WHO- és EU-szabályozások alapjaiban változtathatják meg a dohánypiacot — bizonyos terméktípusok teljes kivonása is napirenden van.
Az aktuális tervezet mindenképpen visszalépést jelentene, hiszen néhány évvel ezelőtt az EU tudományos testülete még elismerte, hogy az égésmentes termékek megfelelő szabályozás mellett hozzájárulhatnak az ártalomcsökkentéshez a felnőtt dohányosok körében. A mostani szöveg viszont visszatér egy tiltáspárti állásponthoz, amely minden nikotinhasználatot egyenlővé tesz a cigarettázással. Holott közegészségügyi szakértők már figyelmeztettek: ha az alacsonyabb kockázatú lehetőségeket korlátozzák vagy betiltják, a dohányzók gyakran visszatérnek a hagyományos cigarettához.
Szakadék az ideológia és a tudomány között
A közelgő COP11 kapcsán a kiszivárgott dokumentum előtt is megfigyelhető volt, hogy az FCTC inkább a tiltásokra összpontosít ahelyett, hogy az ártalomcsökkentést helyezné előtérbe. A keretegyezmény figyelmen kívül hagyta a változó bizonyítékokat és a fogyasztói szokások átalakulását, amelyeket sokkal inkább az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) tart számon.
Például az Egyesült Államok egészségügyi minisztere, Robert F. Kennedy Jr. a brazil Vozes do Podernek nyilatkozva kijelentette: „a nikotinpárnák valószínűleg a legbiztonságosabb nikotinfogyasztási formák, ezeket követik az elektromos cigaretták.” A miniszter hangsúlyozta, hogy a nikotin ugyan erősen addiktív, de nem rákkeltő, a valódi veszélyt a cigarettafüst jelenti, amely évente 640 milliárd dolláros egészségügyi kiadást okoz az USA-ban. Hozzátette: zajlik azoknak a termékeknek a gyorsított engedélyezése, amelyek kifejezetten az ártalomcsökkentést szolgálják a felnőtt dohányosok körében.
A civil szervezetek – például az ázsiai–csendes-óceáni CAPHRA – amellett érvelnek, hogy az ártalomcsökkentés következményei már láthatóak: Svédország, az Egyesült Királyság, Új-Zéland és Japán engedélyezte a kevésbé káros alternatívákat, és jelentősen csökkent a cigarettázás aránya.
Ártalomcsökkentés – mint közegészségügyi pillér
Néhány hete mintegy 200 szakértő 51 országból vitatta meg az ártalomcsökkentés legfrissebb trendjeit a 8. No Smoke Summiton, ahol hangsúlyozták, hogy a megelőzés és a leszokás mellett az ártalomcsökkentésnek is a közegészségügy elismert pillérévé kell válnia. A kiszivárgott EU-s dokumentum tükrében nem túlzás azt állítani, hogy két tűz közé kerültek a dohányosok. Az athéni eseménynek is az volt az egyik legfontosabb üzenete, hogy Európának olyan átgondolt, tudományosan megalapozott szabályozás felé kell fordulnia, amely a cigarettázás visszaszorításával párhuzamosan védi a fiatalokat és megelőzi az illegális piacok növekedését.
Karl Fagerström, klinikai pszichológus, a nikotinfüggőség kutatásának úttörője, valamint a Nikotin- és Dohányzáskutató Tudományos Társaság (Society for Research on Nicotine and Tobacco, SRNT) alapító tagja az eseményen kiemelte, hogy Svédországban a hagyományos cigarettát használók aránya az egész EU-ban a legalacsonyabb: mindössze 5%. Ez elsősorban a snüssz széleskörű használatának köszönhető, amely jól mutatja, hogy a dohányzás ma már nem egyenlő a cigarettázással. A professzor hangsúlyozta, hogy a skandináv modell egyértelmű bizonyíték arra, hogy az ártalomcsökkentés működik, hiszen a cigarettázás visszaszorítását megbízható adatok támasztják alá. A mutatók közegészségügyi szempontból jelentősek: az Európai Unión belül Svédországban a legalacsonyabb a dohányzáshoz köthető megbetegedések aránya, beleértve a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségeket is.
