2026.01.10.
A mellhártyagyulladás olyan állapot, amely hirtelen jelentkező mellkasi fájdalommal és légzési panaszokkal járhat, ezért gyakran ijesztő a beteg számára. A mellhártyagyulladás önmagában ritkán alakul ki, legtöbbször egy másik betegség kísérőjelensége.
A mellhártyagyulladás gyakran hirtelen jelentkező, szúró mellkasi fájdalommal hívja fel magára a figyelmet, amely akár egy egyszerű megfázás után is kialakulhat. Bár sokszor jól kezelhető, a tünetei könnyen összetéveszthetők más betegségekkel, ezért kulcsfontosságú a gyors felismerés.
Forrás: 123rf.com
A mellhártyagyulladás tünetei
A mellhártyagyulladás legjellemzőbb tünete az éles, szúró mellkasi fájdalom, amely mély belégzéskor, köhögéskor vagy tüsszentéskor fokozódik.Ezek a tünetek akár már egy egyszerű megfázásnál is jelentkezhetnek ezért fontos odafigyelni. A fájdalom gyakran csak az egyik oldalon jelentkezik, és sok beteg emiatt felszínesebben kezd lélegezni.
Gyakori kísérő tünet a száraz köhögés és a légszomjérzés. Ha a gyulladáshoz folyadékgyülem is társul a mellhártya lemezei között, a fájdalom csökkenhet, viszont a légzés egyre nehezebbé válhat. Ilyenkor nyomó érzés, mellkasi feszülés jelentkezhet.
A mellhártyagyulladás gyakran jár együtt lázzal, általános gyengeséggel és rossz közérzettel, különösen akkor, ha fertőzés áll a háttérben. A szakértők hangsúlyozzák, hogy hirtelen fellépő, erős mellkasi fájdalom esetén mindig orvosi vizsgálat szükséges más súlyos állapotok kizárása érdekében.
Mi okozza a mellhártyagyulladást?
A mellhártyagyulladás legtöbbször nem önálló betegség, hanem más kórképek szövődménye. Leggyakoribb oka akár a megfázás , de gyakoribb esetekben a tüdőgyulladás, amely során a fertőzés átterjedhet a mellhártyára. Vírusos légúti fertőzések is kiválthatják, de bakteriális eredet esetén általában súlyosabb lefolyás jellemző.
Előfordulhat mellhártyagyulladás tüdőembólia, daganatos betegségek, autoimmun kórképek vagy mellkasi sérülések következtében is. Bizonyos esetekben a kiváltó ok nem azonnal azonosítható, ezért további vizsgálatokra lehet szükség.
A szakértők szerint a dohányzás és a krónikus tüdőbetegségek növelik a kockázatot, mivel ezek gyengítik a légzőrendszer védekezőképességét. A háttérben álló betegség felismerése nélkül a mellhártyagyulladás kezelése nem lehet teljes értékű.
Hogyan kezelhető a mellhártyagyulladás?
A mellhártyagyulladás kezelése elsősorban az alapbetegség terápiáján alapul. Fertőzéses eredet esetén antibiotikum vagy vírusellenes kezelés válhat szükségessé, míg gyulladásos folyamatnál gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek segítik a tünetek enyhítését.
A fájdalom csillapítása fontos része a kezelésnek, mert a felszínes légzés növeli a tüdőszövődmények kockázatát. Súlyosabb esetekben, amikor jelentős mennyiségű folyadék halmozódik fel a mellhártyaűrben, annak lecsapolása is indokolt lehet.
A gyógyulás ideje egyénenként változó, de enyhébb esetekben néhány hét alatt teljes javulás várható. A szakértők szerint a pihenés, a megfelelő folyadékbevitel és a dohányzás kerülése jelentősen segíti a felépülést. A kontrollvizsgálatok fontosak, különösen akkor, ha a tünetek nem enyhülnek.
A mellhártyagyulladásról röviden
A mellhártyagyulladás fájdalmas, de legtöbbször jól kezelhető állapot, ha időben felismerik a kiváltó okot. A tünetek súlyossága eltérő lehet, ezért az orvosi kivizsgálás elengedhetetlen. A célzott kezelés és a megfelelő pihenés mellett a legtöbb beteg teljesen felépül, és maradandó károsodás nélkül térhet vissza a mindennapi élethez.
További cikkek a női egészséggel kapcsolatban:
