Az alváshiány nemcsak fáradttá tesz: egyes betegségek kockázatát is növelheti

Az alvás nem elvesztegetett idő: ilyenkor regenerálódik az idegrendszer, ilyenkor történik az emlékek rendezése, valamint az immunrendszer és az anyagcsere finomhangolása. A legtöbb felnőttnek rendszeresen legalább hét óra pihentető alvásra van szüksége, az egyéni igény azonban ennél valamivel több is lehet. 

Az alváshiány komoly betegségeket okozhat

Nemcsak az számít azonban, hány órát töltünk az ágyban, hanem az is, hogy az alvásunk mennyire zavartalan. Aki nem ügyel arra, hogy eleget és jól aludjon, az bizony az egészségével játszik – az alábbiakban összeszedtük, milyen betegségeket okozhat a tartós alváshiány:

• Szív- és érrendszeri betegségek

A tartós alváshiány megemelheti a vérnyomást, fokozhatja a szervezet stresszválaszát, és kedvezőtlenül befolyásolhatja a gyulladásos folyamatokat. Ha valaki hosszú időn keresztül csak rövideket alszik, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki magas vérnyomás, szívkoszorúér-betegség és szélütés. Már az is megterhelheti a keringést, ha valaki a hétköznapokon keveset alszik, majd hétvégén próbálja bepótolni az elmaradást.

• Elhízás és 2-es típusú cukorbetegség

Kevés alvás mellett felborulhat az étvágyat szabályozó hormonok egyensúlya. Erősödhet az éhségérzet, és gyakrabban kívánjuk a magas cukor- és zsírtartalmú ételeket. A kialvatlanság az inzulinérzékenységet is ronthatja, így a sejtek nehezebben használják fel a vérben keringő cukrot. Hosszabb távon mindez hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához.

• Depresszió és szorongás

Az alvás és a lelki egészség szorosan összefügg. A tartós kialvatlanság ingerlékenységet, hangulatingadozást, szorongást és motiválatlanságot okozhat, emellett növelheti a depressziós tünetek megjelenésének esélyét. A kapcsolódás kétirányú: a lelki problémák megzavarhatják az alvást, a rossz alvás pedig tovább ronthatja a mentális állapotot.

• Gyengébb védekezőképesség

Alvás közben az immunrendszer olyan anyagokat termel és szabályoz, amelyek részt vesznek a fertőzések elleni védekezésben. Ha folyamatosan keveset alszunk, fogékonyabbá válhatunk bizonyos fertőzésekre, és a felépülés is lassabb lehet. Az alváshiány a szervezet oltásokra adott immunválaszát is gyengítheti.

• Memóriazavarok és szellemi hanyatlás

A kialvatlanság már rövid távon is rontja a koncentrációt, a tanulási képességet és a döntéshozatalt. Alvás közben az agy feldolgozza a napközben szerzett információkat, ezért a kevés vagy töredezett alvás a memória működését is megzavarhatja. A tartósan rossz alvást az időskori szellemi hanyatlással is kapcsolatba hozták, de az összefüggést még kutatják. 

• Balesetek és teljesítményromlás

A kevés alvás nemcsak betegségekhez járulhat hozzá, hanem közvetlen veszélyt is jelenthet. Hosszabb lesz a reakcióidő, romlik az ítélőképesség, és kihagyhat a figyelem. A súlyos kialvatlanság hatása vezetés közben az alkoholéhoz hasonló teljesítményromlást okozhat.

Fontos leszögezni, hogy nem egy-két rövid éjszakától lehetünk betegek. A kockázat akkor nő meg igazán, ha a kevés vagy rossz minőségű alvás heteken, hónapokon át fennáll. Ha valaki rendszeresen nehezen alszik el, sokszor felriad éjjel, erősen horkol, esetleg légzéskimaradást tapasztalnak nála, vagy elegendő alvás mellett is állandóan fáradt, annak érdemes orvoshoz fordulnia.

A cikk megjelenését a Phytotec Hungária Bt. támogatta.