Marton Adrienn argentin gasztrokalandjai

És hogy miből állt kint egy átlagos napi kulináris kalandozásom? Nos, kezdjük a reggelivel, amit nem bonyolítanak túl, így szokásosan valami friss péksüteményt kínáltak lekvárral és egy kis kávéval. Ebédre azonban már előkerültek a szaftos grillhúsok, amelyek leginkább marhából készültek, és könnyed, ropogós salátával tálalták őket.

Nagy hagyománya van náluk az előételeknek, ami általában matambre vagy empanada. A matambre főtt tojással és zöldségekkel töltött hústekercs, míg az empanada nemzeti ételnek számít. Itt a tésztát darált marhahússal töltik, majd olajban sütik ki. Ezenkívül még nagyon népszerű a carbonada ragu, ami marhából, kukoricából, burgonyából, sütőtökből és paradicsomból készül.

A vacsoraidő a magyar szokásokhoz képest elég későre esik. Ugyanis rendszerint 9 óra körül szolgálják fel, és általában ez a leglaktatóbb étkezés mind közül. Ilyenkor kerülnek elő

Elképesztően finomak, tökéletes az állaguk, a fűszerezésük, és bizony elég olcsón lehet az éttermekben egy kiadós vacsorát elfogyasztani.

Mindezek után érdemes megkóstolni a desszerteket is, ami az édesszájúaknak maga a mennyország lehet. Leginkább tejes édességek széles tárháza várja a turistákat. Bevallom, nekem ezek a finomságok már-már túl édesek voltak. A legismertebb a dulce de leche, ami egy nádcukorral készült karamellizált tejkrém, amelyet különféle édességek készítésére, illetve ízesítésére használnak. Ezenkívül a flan, a spanyolok híres karamellkrémje is népszerű az argentin éttermek kínálatában.

Egyszer volt szerencsém egy három Michelin-csillagos argentin séf, Juan Amador bécsi éttermében, az Amador'sban megkóstolni a legfinomabb steaket, amit valaha ettem. Felejthetetlen élmény volt! A séf úr meg is hívott a soron következő vacsoraestjére, amit már nagyon várunk.