Amikor éppen egy évvel ezelőtt, 2014. február 13-án, vagyis egy nappal február 14-e előtt megosztottam sztárszerzőnk, Takács Nóra Valentin-napi reggeli ötletét a Life.hu Facebook-oldalán, gyűlöletkomment-hegyek árasztottak el, mondván, mindenki magasról tesz a Valentin-napra, és egyébként sincsen Magyarországon ilyen ünnep. Akkor én kértem elnézést, majd pedig eldöntöttem, összegyűjtöm, miért is jó ez a nap, és miért van itt az ideje, hogy végre mindenki abbahagyja a rinyálást.

2015-ben tényleg itt lenne már az ideje (és már 2014-ben is bőven itt volt), hogy megbarátkozzunk végre a Valentin-nap intézményével, és elengedjük ezt a februári, önmagunknak generált stresszfaktort. Itt ugyanis nem egy őrült szívatásról van szó, ahol kényszerből kellemetlen dolgokat kell csinálni számunkra érdektelen emberekkel. Roppant bosszantó, hogy évről évre mindenki - akár kiegyensúlyozott párkapcsolatban él, akár boldog szingli - kifakad, hogy miért csak ezen a napon kell szeretnünk a párunkat.

Kíváncsi lennék, az a valaki, aki tavaly a cikkem alá kommentelte, hogy "ha szeretsz valakit, őt minden nap meglepheted", vajon tényleg minden nap meglepi-e a párját. Minden egyes este úgy megy haza, hogy megáll egy pillanatra, ránéz a szeretett személyre, és azt mondja neki, hogy szeretlek és köszönöm, hogy vagy nekem? És a pasija minden nap apró ajándékokkal, csokival, esetleg egy vacsorával, vagy egyéb meglepetéssel várja? Mert ha igen, akkor leírhatatlanul szerencsés, ha pedig nem, akkor igenis szükség van arra a napra, amit annyira utál.

Forrás: Thinkstock

Mert ez nem arról szól, hogy február 14-én kötelezően szeretni kell. A Valentin-nap egy figyelmeztetés. Arra emlékeztet, hogy értékeld azt az embert, aki melletted van, és szánj pár percet arra, hogy ezt kimutasd és elmondd neki. Mert persze megtehetnénk ezt minden egyes nap, de nem tesszük meg. Sőt, egyre kevesebbszer tesszük.

Deáki Tímea, a Life.hu párterapeutája korábban, a karácsonyszinglik és az ünnepi szakítások kapcsán már kifejtette, miért feszül rá mindenki ennyire ezekre az úgynevezett szeretetnapokra:

Az ünnepekkel kapcsolatban is van egy alapvető kommunikációs zavar a férfiak és a nők között. A hölgyek a naptári szeretetnapokra (például Valentin- és nőnapra, valamint karácsonyra) sokkal nagyobb elvárásokkal tekintenek, mint a pasik. Azt gondolják, hogy mikor mutassuk ki a szeretetünket, ha nem ma, és ha valami mégsem úgy sül el, ahogy elképzeltük, felhördülünk, hogy ha már ezen a napon sem, akkor mikor...

A férfiak ezzel szemben inkább úgy vannak vele, hogy nem csak erre az egy napra szeretnék csoportosítani az érzelmeiket, így sokszor nem is fektetnek bele az átlagosnál több energiát.

Ezért dühöngenek a párkapcsolatban élők

Így hangzik a kedvenc hozzászólásom a már említett poszt alatt: "Kértem a férjemet, hogy ha eszébe jutna esetleg ez az 'ünnep', nehogy vegyen plüss izét. Inkább csoki vagy egy kis cserepes virág. Én pedig jeleztem, hogy sehogy sem készülök". Így persze érthető, miért bizonytalanodik el a legszerelmesebb pasi is, akinek ne adj isten megfordult a fejében, hogy készül valamivel február 14-re. A leggyakoribb hibák, amiket a férfi elkövet Valentin-napon című cikkünkben csokorba szedtük mindazt, amit az urak képesek elrontani, lassan azonban létjogosultsága lehet egy nőknek szóló írásnak is arról, mégis hogyan kéne normálisan reagálni az amúgy teljesen ártalmatlan Valentin-napra.

Hiszem, hogy akinek a párja évről évre valami ötletes és aranyos meglepetéssel készül, vacsorát főz, asztalt foglal, vagyis valamerre elmozdul Valentinkor a szürke, hétköznapi rutintól, az nem kéri ki magának, hogy ez csak egy kereskedelmi ünnep. És nem csapja falhoz a virágcsokrot, amit a férfi a sarki árusnál vásárolt neki, csak mert bosszantja, hogy az egész város szívecskékkel van tele.

Forrás: Thinkstock

Persze nem kell mindenkinek étterembe menni, ajándékot venni, vagy kimenni az utcára és megmutatni, mennyire komoly párkapcsolata van. Ha ugyanis mindkét fél őszintén el tudja mondani, mit vár ettől a naptól, és ezzel nem is tiporja le a másik vágyait, akkor fröcsögés nélkül át lehet lépni február 14-ét. Így ha nincs rá igény, semmivel nem kell több energiát belefektetni, mint bármely más napba az évben.

Aki azzal együtt fitymálja a Valentin-napot, hogy kapcsolatban él, és optimális esetben éppen baromira szerelmes is, annál egészen biztosan nem történt meg ez a beszélgetés, és ahogy Deáki Tímea is mondja, kommunikációs zavar alakult ki.

Forrás: Thinkstock

Lehet, hogy valamikor ő is giccsparádéra vágyott, világgá kürtölt szerelemre, ahol boldogan szökken egy csodálatos étterem felé, miközben a járókelők forgatják a szemüket. Csak éppen erről az igényéről nem tájékoztatta a párját, aki így letudta az egészet a korábbi hozzászólásban említett cserepes virággal. Ami megfelelő instrukciók híján egyébként egy teljesen normális, természetes férfireakció. Így persze évről évre orrba gyűri a kudarc, és az érzés, hogy a Valentin-nap igazából szar. És így jut el oda, hogy nyilvánosan borul ki a Facebookon egy közönséges süteményrecept linkje alatt. Pedig ha képes lenne megfogalmazni, mire vágyik ezen a napon, és azt a párja a saját normáihoz és a lehetőségeikhez mérten megpróbálná teljesíteni, máris nem kéne egy ünnepnapot hibáztatni az otthoni sikertelenségekért.

Amikor a szinglik stresszelnek rá

A másik tábor körében is igen népszerű a V-napot nyilvánosan és hangosan utálni. Aki ugyanis egyedülálló, az az alapvető emberi jogok között tartja számon a Valentin-nap mélyen elítélését, olyannyira, hogy már nem is korlátozza azt az adott napra, hanem elsejétől kezdve ezen pörög. Két hét alatt pedig, mire tényleg eljön Bálint napja, olyannyira felspannolja magát a virágüzletek plüssszívekkel bővülő kínálatán, hogy február 14-én depressziósan zárkózik be a lakásába, mert ő ugyan nem megy ki "azok" közé. Természetesen erre a típusra is van precedens a már említett reggeli recept alatt. "Kiruccanni olyan helyre, ahol hírből sem ismerik ezt a napot, és nem kell nézni a műmájer, kamu nyáladzásokat akár a tv-ben, akár az utcán."

Szingliként nyilván nehezebb átesni ezen a szeretetnapon, de a legfontosabb, hogy nem szabad rágörcsölni. Egy teljesen átlagos napnak kell tekinteni, ami attól, hogy egyesek számára ünnep, másoknak még nem kell, hogy automatikusan gyásznap legyen. Ha jobban belegondolsz, mindig vannak párocskák az éttermekben, és gyakran ülnek egymás mellett szerelmesek a moziban is. Attól, hogy erre az egy estére történetesen címke van ragasztva, nem kell kötelezően szenvedő módba kapcsolnod.

Forrás: Thinkstock

Ha amúgy sem tartod sokra a Valentint, nem értesz egyet a létjogosultságával és az üzenetével, akkor mégis miért hagyod, hogy felbosszantson? Ha pedig mégis kiver tőle a víz, olvasd el nyerő tippjeinket, hogy miért is jó szinglinek lenni Valentin-napon!

I.
Bárkivel eltöltheted az estéd. Míg egy kapcsolatban rosszul veszi ki magát, ha nem a kedveseddel romantikázol, egyedülállóként nincsenek ilyen megkötések.
II.
Azt csinálhatsz, amihez kedved van. Azzal, hogy szingli vagy, jogot formáltál magadnak arra, hogy kompromisszumok nélkül bulizz, szórakozz Bálint -napon is. Vagyis pontosan azt csináld, amit az összes többi hétvégén szoktál.
III.
Nem kell ajándékot venned. Nem kell figyelmességből pénzt költened valami olyanra, amit nem is biztos, hogy megvennél, ha nem lenne Valentin-nap. Helyette meglepheted magad valamivel a leértékelések utolsó napjaiban. És még rosszul sem kell érezned magad miatta.
IV.
Nem kell eljátszanod, hogy örülsz annak, amit ajándékba kaptál. Nem muszáj a párod figyelmessége miatt egész este boldognak tűnnöd, ha belül éppen ordítanál valami Valentin-független dolog miatt.
V.
Nem kell kényszerből szexelned.
VI.
Nem kell jól kinézned. Nem szükséges különösebben összekapnod magad, fodrászhoz, kozmetikushoz rohangálnod a nagy este előtt, hiszen a legjobb barátnőd oldalán tüskés lábbal is lazán mehetsz moziba.
VII.
Nem kell rosszul érezned magad, ha nem csinálsz semmit. Ha végül mégsem mentél sehova, otthon gubbasztottál, takarítottál, és arcpakolással a fejeden sorozatot néztél, nem kell lelkiismeret-furdalásod legyen, amiért nem tettél eleget szerelmetes kötelességeidnek.