Minden, aminek örülünk, pedig igazából nem kéne

Amikor százan felköszöntenek

Rengeteg eksztázisban íródott 'annyira köszönöm, hogy ilyen sokan gondoltatok rám' típusú posztot olvasunk nap mint nap, és írunk magunk is, ha épp nekünk volt születésnapunk. Oda vagyunk, meg vissza attól, hogy körülbelül száz ember szeret minket, és ettől aztán sokkal jobban érezzük magunk. Ezzel nem is lenne semmi gond, kivéve, hogy másnap mi is látjuk a Facebookon, hogy éppen ki ünnepli aznap a szülinapját. Majd pedig mérlegelni kezdünk, hogy fárasszuk-e magunkat a kedvéért...

Mert valójában ez történik. Pásztázzuk a neveket, és eldöntjük, hogy beírjunk-e neki pár jó szót a kis keretbe, vagy hagyjuk az egészet a fenébe, mondván ő sem ír nekünk soha. El sem kell hagynunk a kezdőoldalt ahhoz, hogy kedvesek lehessünk, mégis szortírozunk. Ebből pedig az következik, hogy velünk is ezt teszik a "barátaink". És ha a hétszáz ismerősünkből mindössze száz vette a fáradságot, hogy felköszöntsön, a többi pedig inkább ignorált, akkor máris nem tűnik olyan szép kereknek a történet.

Amikor leértékelés van a kedvenc üzletedben

Normál esetben nem mennél vásárolni szerda délután, de aztán megjön a hírlevél, hogy 20% kedvezményt adnak mindenre a legkedvencebb boltodban. Ekkor határtalan boldogságot érzel, és megmagyarázod magadnak, hogy mivel amúgy is vennél egy új nadrágot, azt miért ne épp ezen a napon tedd meg. Ez szép és jó, addig, amíg valóban egy gatyát veszel.

Csak épp jön egy pár szép nyári ruha, szoknya, majd pedig elérsz a kiegészítők polcaihoz is. Napszemcsik, táskák, sálak, cipők, csatok, kenceficék, hajászati baromságok, testspray-k és legrosszabb esetben pedig sminkcuccok is. A női agy persze elhiteti magával, hogy mindez a hülyének is megéri, hiszen van hozzá kupon, sokan pedig még arról is meg vannak győződve, hogy spórolnak. Pedig a valóság szintjén nulla forintot költöttél volna akkor, ha nem jön az az e-mail és el sem indulsz, vagy az eredeti tervek szerint valóban egy nacit veszel. Ugyanezen az elven működnek sajnos a többnapos kuponozási lázak is, amikor sok esetben csak azért megyünk be az üzletbe, mert van oda kedvezmény...

Amikor megjelenik a telefonod újabb verziója

Hónapokkal korábban beharangozzák, mindenki türelmetlenül várja. A legelvetemültebbek sátorral költöznek ki a boltok elé, hogy az övék legyen a legújabb, legszebb, legokosabb, leggyorsabb, legmenőbb, legdrágább, hajlított csúcsmobil az univerzumban. És ezért bármennyi pénzt képesek kifizetni. Igen, pontosan annyit.

Te jobb híján hónapokig kuporgattál egy olyanra, majd miután karácsonyra megvetted magadnak, legközelebb márciusban tudtál normális összeget költeni kajára. Persze, tök szupi, hogy jön az újabb verzió, de neked egyrészt a szíved szakad meg, másrészt pedig szabadulni akarsz a régitől. És újra gyűjteni kezdesz...

Amikor a pasi állandóan jön, de...

... nem történik semmi. Örülsz, mert hív, mert jön, meg akar. Látszólag. Téged, nem mást. Találkozni szeretne, és veled tölteni az idejét. Meló után, éjjel, buliban, munkahelyen, mindenhol. Aztán valahogy ez mindennapossá válik.

Míg te összerezzensz, valahányszor megszólal a telefonod, addig ő nem gondolja, hogy esetleg magasabb szintre kellene lépnetek. Éveken keresztül lehet ezt játszani, teljesen rá lehet görcsölni, mérgelődni a barátnőknek, neki persze nem mondani semmit, csak mindig őrülten csinosnak és nagyon aranyosnak lenni. Mindig ott lenni, mindig segíteni, lemenni kutyába, majd onnan visszaevickélni barát-barátnőbe. Ugye így máris nem olyan felemelő, hogy pár órája ismrt írt? Témába vágó cikkajánlatunk a Mennyi randi kell a szexhez? című írás.