Te is folyamatosan elbeszélsz a szerelmed mellett? Úgy érzed, hogy teljesen összeilletek, mégsem találja ki a gondolataidat? Utána pedig egyszer csak azon kapod magad, hogy mérgesek vagytok egymásra?

"A barátnőm mesélte, hogy a kapcsolatuk szinte tökéletes a párjával, néha azonban nem érti, a szerelme miért nem tudja, hogy mire gondol. Talán ennyire nem ismeri őt? Vagy ennyire nem is érdeklik az igényei? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel ostorozza magát, miközben a válasz egyszerű. Nem vagyunk ugyanolyanok."

Párterapeuta szakértőnkkel, Deáki Tímeával eredünk most azoknak a névtelen problémáknak a nyomába, melyekből soha nem születik olvasói levél. Amik a baráti beszélgetéseken elhangzanak ugyan, de aztán válasz nélkül maradnak és elsikkadnak. Ilyen például a házastársi kompromisszumok kérdése is.

A barátnőm mesélte
A Life.hu  új sorozatában olyan történeteket, üzeneteket és vallomásokat veszünk górcső alá, melyekben a segítségkéréshez senki sem adja a nevét. Olyan sztorikat, amik mindig a barátnőinkkel történnek meg, vagy éppen azok távoli ismerőseivel. Azokat a dilemmákat, melyekről mindenki beszél, de senki sem oldja meg őket.
Forrás: Thinkstock

Házi gondolatolvasás

A legtöbb ember az eszével tudja, hogy nem vagyunk egyformák, mégis, nagyon sok esetben pontosan azt várnák a másiktól, amit ők maguk tennének bizonyos helyzetekben. Kell hozzá egy nagyfokú empátia és beleérző képesség, hogy a másik fejével is tudjunk gondolkodni. S miért van erre szükség? Leginkább azért, mert az élet számos területén rákényszerülünk az együttműködésre, az alkalmazkodásra.

A párkapcsolatban is nagyon fontos, hogy az együtt élő emberek együtt is tudjanak működni egymással. Az otthonról hozott minták, a szülőktől eltanult viselkedési formák rendre visszaköszönnek, s ez olykor konfliktushoz vezet. S ezzel nincs is semmi baj. A gond akkor kezdődik, ha a pár tagjai hibának fogják fel a másik reakcióját s ezzel egyidejűleg a magukét tekintik etalonnak.

Ilyen egyszerű...

Ha mondjuk két húszas évei elején járó fiatal összeköti az életét egymással és korábban csak a családjukkal éltek, szinte borítékolható, hogy súrlódni fognak. A hozott dolgok egy része olyan mélyen beépül, hogy meg sem fordul az ember fejében, bizonyos dolgokat lehet másként is csinálni. Képzeljük el a következőt: a frissen összeköltöző fiú anyukája minden este lepakolja az asztalt vacsora után és rendet tesz, s nem vár segítséget. Soha nem kéri, hogy beszálljon a család többi tagja. Borítékolható, hogy az új fiú, ebben az új kapcsolatban nem fogja azt érezni, hogy be kellene segítenie a barátnőjének. A barátnő családjában mondjuk pedig ennek az ellenkezője történt, s ott a család összes tagja kivette a részét a feladatokból. Az is belátható, hogy ebben az esetben a lány jogosnak venné, hogy a férfi besegítene a rendrakásba. Ha a lány szóvá teszi, a fiú nem érti, hogy mi a gond. Ha nem teszi szóvá, akkor pedig magában zsörtölődik, hogy ez nem igazság.

Forrás: Thinkstock

Ehhez hasonló, semmiségnek mondható, de annál nagyobb jelentőségű napi történéseknek vannak kitéve a párok, amit kezelni kell. Már érdemes az összeköltözés előtt néhány dolgot tisztázni. Például azt, hogy egy felmerülő kérdés esetén őszinte igényt mutatnak majd arra, hogy megismerjék egymás álláspontját, nézetét. Ha eddig eljutottak, onnan már csak egy kis lépés a nyitottság arra, hogy az észérvek és közös érdek mentén azonos nevezőre jussanak. A folyamatos kommunikáció, a másik tisztelete, a nyitottság és a szeretet igen nagy adomány egy kapcsolatban. Ha így járnak el, s valóban figyelnek egymásra, ígéretes kapcsolatnak néznek elébe.