Hamupipőkéből titkárnő lett: 7 emlékezetes mese felnőtteknek

1. A szép és a szörnyeteg (1946)

A francia rendezőklasszikus (és költő és filozófus) Jean Cocteau fekete-fehér filmjében a szörnyeteg elvarázsolt kastélyának kertjében a szép Belle apja letép egy virágot, amiért bűnhődnie kell: vagy az életével fizet, vagy a lányával. Belle önszántából beköltözik a színészlegenda Jean Marais játszotta Szörnyeteghez, és persze idővel felfedezi a benne rejlő herceget. Cocteau filmje a lenyűgöző vizuális fantáziája révén maradt emlékezetes, és jó néhány látványos jelenetét és trükkjét a mai filmek is megirigyelhetnék. A kilencvenes években Philip Glass zeneszerző egy egész operát írt a filmhez illeszkedve, a mai DVD-kiadásokon ez rendszerint megtalálható.

2. Dolgozó lány (1988)

A nyolcvanas évek egyik emlékezetes romantikus komédiájáról elsőre talán nem is minden nézőnek esett le, hogy egy mese alapján készült, pedig valójában a Hamupipőke-történet egy szabadon értelmezett feldolgozása. Az aktualizált, nagyvállalati közegbe helyezett sztori főszereplője a szegény sorsú titkárnő (Melanie Griffith), aki egy véletlen folytán a gonosz főnöknője (Sigourney Weaver) helyére kerül egy időre, és még a szerelem is rátalál a sármos herceg/bróker (Harrison Ford) személyében.

3. Hook (1991)

Steven Spielberg a kilencvenes évek elején abszolút a karrierje csúcsán volt, és sokak szerint pont a Hookkal kezdődött el a mára vészes méreteket öltő szentimentalizmusa. Szerintünk viszont egy mesénél még cseppet sem baj az érzelmek kicsit bővebb áradása, pláne ha egy csavarral nem is konkrét adaptációról van szó, hanem a felnőttek és a mesék (és saját gyerekkoruk) viszonyáról. Spielberg sztárparádés (Robin Williams, Julia Roberts, Dustin Hoffman fémjelezte) filmjében ugyanis a felnőtt és megkomolyodott Pán Péter kénytelen visszatérni Sohaországba, hogy megmentse a fiát.

4. Hófehérke - A terror meséje (1997)

Íme, a bizonyíték, hogy meséből akár horrorfilmet is lehet készíteni - nem mintha a Grimm testvérek által gyűjtött eredeti népi történetek ne lettek volna épp elég félelmetesek a mesévé szelídülésük előtt. Sigourney Weaver ismét a főgonosz szerepében volt látható ebben a főleg rémisztgetésekre és a mesék régi, sötét világához való visszatérésre törekvő filmben.

5. Grimm (2005)

A sajátos fantáziájú egykori Monty Python-tag, Terry Gilliam egyéb filmjeiben is vonzódott a mesékhez (Tideland, Doctor Parnassus és a képzelet birodalma), csak azok általában az ő fejéből kipattant groteszk történetek voltak. A Grimm testvérekről szóló filmjében azonban nemcsak emléket állított a listánkon szereplő filmek többségének alapjául szolgáló mesék összegyűjtőinek, de a két fivérből mesehőst kreálva egyben egy fiktív történetbe is helyezte őket.

6. Bűbáj (2007)

A Bűbáj főhősei olyan mesefigurák, akik egy varázslat révén a hétköznapi világba kerülnek át - képileg pedig a Disney-féle rajzolt környezetből az élőszereplősbe. Mivel pont a Walt Disney stúdió készítette el a filmet, egyben önironikus gesztus is ez a mozi, melyben az alkotók a stúdió korábbi, saját, idealisztikus rajzfilmjeiket figurázzák ki, értelmezik újra - és végül teszik le a voksot mégiscsak azok belső lényege, a mese ereje mellett, ha más formában is.

7. Tükröm, tükröm (2012)

Az indiai származású Tarsem Singh rendező elsősorban a filmjei egyedi hangulatú, lélegzetelállító látványvilágáról híres, így nem csoda, hogy sajátos Hófehérke-feldolgozásában is elsősorban erre helyezte a hangsúlyt. A történetet pedig a vígjáték irányába tolta el: a gonosz mostoha (Julia Roberts) lett az igazi főszereplő. A napokban bemutatásra kerülő Hófehér és a vadász révén pedig a filmje gyorsan vetélytársat kapott, utóbbival külön kritikában is foglalkozunk a héten.