Népi hagyományok és húsvéti babonák

Azt mindannyian tudjuk, hogy a húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint pénteken keresztrefeszítették Jézust, aki a harmadik napon, azaz vasárnap feltámadt. A feltámadása rengeteg mindent szimbolizál: például a tettével legyőzte a halált, és megszabadította az embereket a bűneiktől is.

Manapság is sokan követik az ünnep vallási hagyományait, de rengetegen arra használják ki ezt a néhány napot, hogy összeüljenek a családjukkal, és értékes időt töltsenek együtt.

Akármilyen apropóból is tartjuk az ünnepet, azt érdemes tudni, hogy a Húsvét is számos olyan babonát hordoz magában, mint az Újév vagy a Luca napja. Többnyire a jólét, az egészség és a szerelem köré épülnek ezek a hiedelmek, ami nem csoda, hiszen ez a három tényező teszi a legtöbb ember érdeklődési körét.

• Húsvét reggelén állítólag nem szabad seperni, mert azzal kiseperjük az életünkből a szerencsét. Takarót kirázni is tilos, mert azzal pont az ellenkezőjét, balszerencsét hozhatunk magunkra.
• Az ünnep idején egy szem barka a legnagyobb egészségvédőszer. Ha lenyelünk egy darab barkát, akkor az megvéd minket a különféle gyomorbetegségektől.
• Elviekben, aki nem eszik húst az ünnep alatt, az egész évben nem lesz lázas.
• A tojásfesténél is csak óvatosan, ugyanis a népi hiedelmek szerint a tojásra írott szövegeknek mágikus ereje van, amik aztán meg is valósulhatnak.
• Aki szerelemre vágyik, az díszítse piros tojással a barkaágat.
• Legjobb barátunk a nyúlláb, amit ha a bal zsebünkben tartunk, akkor megnöveli a szerelem esélyét, új kapcsolatokat hozhat és még a szellemektől is megvéd.
• Viszont húsvétkor nem szabad az égre nézni, mert aki hullócsillagot lát, az könnyen elveszítheti a szeretőjét.