Valós szenvedés vagy kitaláció? Pszichológus fedi fel az igazságot: így képes az elme testi tüneteket okozni

Sokszor a betegségektől való aggódásunknak köszönhetjük, hogy óvatosabbak, elővigyázatosabbak vagyunk. Valójában bizonyos értelemben a szorongásunk védelmező szerepet tölthet be, hiszen arra késztet bennünket, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy megőrizzük az egészségünket, biztonságban legyünk. – A probléma ott kezdődik, ha a tudatalattink a normálistól eltérő működésre készteti a testünket. Minden ilyen jelenséget pszichoszomatikus betegségnek nevezünk. Ilyen az egészségi szorongás is, a betegségtől való túlzott félelem. Ennek jele, hogy szinte állandó rettegésben élünk, hogy valami bajunk van. Azon kapjuk magunkat, hogy az internetet böngésszük, és megerősítést keresünk, hogy valóban betegek vagyunk. Ezek az egészségügyi aggodalmaink eljutnak egy olyan szintre, hogy komoly fizikai tüneteket produkálnak, és már jelentősen befolyásolják az életminőségünket – kezdi dr. Fehér Gabriella pszichológus.

Az elme okoz bajokat?

– Bizonyos értelemben igen. Ha egészségügyi aggodalmaink vannak, a jelentkező tüneteink valószínűleg az elméből származnak, de mégis nagyon valóságosak. A szorongás ugyanis mind az elménket, mind a testünket érinti – rövid és hosszú távú hatásokkal. Sokan ismerjük a szorongás mentális és érzelmi szimptómáit, de kevesebben vagyunk tudatában annak, hogy fizikai jelei is vannak. Amikor szorongunk, az úgynevezett szimpatikus idegrendszer aktiválódik. Idegrendszerünknek ez az a része, amely, ha veszélyt érzékel, kiváltja a harcolj vagy menekülj reakciónkat. Ennek egyetlen célja, hogy segítsen életben maradni, amikor veszélyt észlelünk. 

Milyen tüneteink lehetnek?

A fejfájás, fáradtság, hányinger, krónikus fájdalom, bizsergés vagy zsibbadás, emlékezetkiesés mellett számos, komolyabbnak tűnő panaszaink is lehetnek.

Mit történik velünk?

A tünetek azért tűnnek valósnak, mert azok is. Tehát először is fontos hangsúlyozni, hogy attól, hogy fájdalmunkat az elménk okozza, még nem lesz kevésbé érezhető. 
- Az elménk és a testünk egy és ugyanaz. A szenvedésünk valós, nem pedig kitaláció. De az egészségügyi szorongással – mint sok más pszichés nehézséggel – talán az a legnagyobb probléma, hogy könnyen önfenntartóvá válhat. Annyira túlérzékenyek leszünk a testünkben tapasztalható érzetekre, hogy azonnal a legrosszabbra gondolunk. A valóságban testünk folyamatosan változik, ezért bizonyos napokon természetesen jobban érezzük magunkat, más napokon kevésbé. Minél jobban aggódunk, annál rosszabbak a testi tünetek. Annyira meg vagyunk győződve arról, hogy betegek vagyunk, hogy végül nem megfelelő segítséget keresünk. És ez egy ördögi kör – mondja a pszichológus szakértő.

Mit tegyünk a pszichológus szerint?

– Először is fontos, hogy részt vegyünk egy alapos kivizsgáláson. Ha nincs szervi oka a panaszainknak, akkor az elménket kell kezelésbe venni. A gyógyuláshoz kulcsfontosságú, hogy realizáljuk, mi a valódi baj, és elfogadjuk a pszichoszomatikus betegséget olyan komoly rendellenességnek, ami ugyan gyógyítható, de legalább annyira veszélyes, mint egy valódi testi betegség. Az ilyen jellegű szorongás szerencsére nagyon jól kezelhető. Ez nem olyan dolog, amivel együtt kell élnünk, és nem olyasmi, amin csak úgy túl kell lépnünk, főként azért, mert gyakran együtt jár más mentális egészségügyi problémákkal, például depresszióval, ezért kulcsfontosságú a megfelelő kezelés. A kognitív viselkedésterápia segíthet megszabadulni a szorongást fenntartó negatív ciklustól. Nagyon gyakran azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni az egészségünkkel kapcsolatos torz gondolatokat és hiedelmeket, majd csökkenteni kell a szorongást fokozó, haszontalan megküzdési mechanizmusokat – tanácsolja dr. Fehér Gabriella.