Hagyományok és legendák: érdekességek a karácsonyról
2024.12.24.
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huGondoltad volna, hogy csak azért ültetnek évente több tízmillió fenyőfát, hogy legyen mit feldíszítenünk?
A karácsony szavunk szláv eredetű, és a napfordulót jelöli. Nem véletlenül, hiszen a pogány kultúrákban a téli napfordulót ünnepelték ekkor. Az ókori Rómában is volt egy ehhez nagyon hasonló esemény, az ún. Szaturnália. A karácsonyi hagyományok azonban, sok helyen meglehetősen eltérnek.
Forrás: Shutterstock
Mindig is létezett a hagyomány
Bár a karácsonyt Jézus születésnapjaként tartjuk számon, valójában a Biblia nem tesz pontos utalást arra, hogy melyik napon jött világra a Megváltó,
a történészek szerint pedig inkább tavaszra tehető a jeles esemény.
Más ponton is eltér a ma ismert történet a Szentírásban foglaltaktól: Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt szokás háromkirályoknak is nevezni, de a Bibliában szó sincs királyokról, de még a számukról sem, csak napkeleti bölcsekről...
Kötelező elem
A karácsonyi szokásokhoz nagyon szorosan hozzátartozik a betlehemállítás, ami kezdetben azt a célt szolgálta, hogy az emberek átélhessék az egykori eseményeket, vagyis Jézus születésének körülményeit. A hagyomány a 13. századból származik, mégpedig Assisi Szent Ferenctől, aki egy umbriai városkában készítette el az első példányt.
Karácsonyfa-kisokos
- Pesten állítólag Brunszvik Teréz grófnő állított először fát, 1824-ben.
- Amerikába a német telepesek révén jutott el ez a szokás. Az első karácsonyfákról szóló feljegyzéseik az 1830-as évekből valók, de csak az 1890-es években lett igazán népszerű dolog fenyőfát állítani.
- Eleinte almával, dióval és marcipános aprósüteményekkel dekorálták a fenyőket. Aztán a 20. század elején az amerikaiak elkezdtek házilag gyártott díszeket aggatni a fákra. Rövidesen elterjedt az a szokás is, hogy a köztereken kivilágított örökzöldeket helyeztek el.
- Amikor Erzsébet királyné Madeira szigetén egy gyógykezelésen vett részt 1860-ban, a férje, Ferenc József még oda is küldött neki egy feldíszített fát.
- A Julianus-naptárt követő ortodox keresztényeknél, például Oroszországban, a fenyőfa szilveszterkor kerül be a lakásba, magát a szentestét pedig január 7-én ünneplik.
Édes díszek
A szaloncukor ősét, a fondant-cukrot a 14. századtól kezdték el készíteni a franciák, ez terjedt el aztán egész Európában a cukrászok körében. Az édesség a mai formájában csak a 19. századtól létezik. Régi magyar neve szalonczukkedli vagy szalonczukkerli volt. Bár nem magyar „találmány”, mégis
hungarikumként tekintünk rá, mert állítólag hosszú időn keresztül magyarok gyártották a világ minden táján fellelhető szaloncukrokat.
Üdvözlet a családtól
Az első karácsonyi képeslapokat, amelyek egy borozó családot ábrázoltak, Londonban kezdték árusítani 1843-ban.
Miért énekelünk?
Az angolok teremtették meg a karácsonyi dalok éneklésének szokását:
ők anno azért daloltak, mert ezzel kívántak minden jót a szomszédaiknak.
Nemes gesztus
London a II. világháború idején segítő kezet nyújtott Oslónak, ezért a norvég főváros vezetése 1947 óta minden esztendőben küld egy karácsonyfát a briteknek.
A számok tükrében
60 millió. Nagyjából ennyi fenyőfát ültetnek évente csak Európában azért, hogy aztán kivágják őket, és karácsonyfaként pompázzanak az otthonokban. 67,36 méter. Ekkora volt a világ legmagasabb karácsonyfája, amelyet az amerikai Seattle-ben állítottak fel még 1950-ben. 2,5 milliárd forint. Megközelítőleg ekkora értékű dísz pompázott a világ legdrágábban felcicomázott karácsonyfáján 2010-ben. Hol máshol, mint Abu-Dzabiban, egy luxusszállodában.
